Két év múlva elektronikus jeggyel lehet utazni a metrókon, a földalattin és a HÉV-en - ígérte tavaly ismét, csaknem egy évvel egy korábbi, hosszúra nyúlt és végül sikertelenül zárult próbálkozás után a BKV. (Eredetileg egyébként 2006 márciusától a földalattin már működni kellene az elektronikus jegyrendszernek.) A két évhez azonban még tavaly év végén ki kellett volna írni a többlépcsős megvalósítás első pályázatát. Az elképzelést a BKV igazgatósága és a főváros szakbizottsága is "lóhalálában" jóváhagyta, s úgy tűnt, a felhívás meg is jelenhet még abban a hónapban. A projekt pénzügyi megvalósításának lehetőségét azonban azóta is keresik a cégnél, ezért egyelőre nem tudni, hogy a felhívást mikor teszik közzé - mondta lapunknak Regőczi Miklós, kommunikációs vezérigazgató-helyettes. A kezdeti késlekedés azonban - a BKV reményei szerint - még nem befolyásolja a csipkártya 2009-re tervezett bevezetését. Ehhez viszont az kell, hogy az újabb pályázat ezúttal az előzőnél gyorsabban - a korábbinak csak az előkészítése évekig tartott -, és sikeresen záruljon.

Mint arról korábban beszámoltunk, a BKV ezúttal a lehető legkorszerűbb, de máshol már működő elektronikus jegyrendszer - "e-ticketing" - bevezetésére készül. Első lépésben az infrastruktúra kiépítésére, a rendszer telepítésére és finanszírozására is kérnek ajánlatokat, magára az elektronikus kártyára viszont várhatóan jövő tavasszal írnak ki pályázatot. A projekt azonban egyelőre megrekedt a finanszírozás részleteinek a kidolgozásánál - a pénzügyi konstrukciót is pályázat útján választanák ki -, ezért még azt sem tudni, hogy az első felhívást mikor jelentetik meg.

Pedig az elképzelés megvalósításra összesen csak két éve van a BKV-nak - most legalábbis ennyit tűztek ki célul -, mert 2009 végén már utasokkal is tesztelnék a működést. Információink szerint az üzemeltetést - a korábbi elképzelésektől eltérően - a projekt kezdetén maga a tömegközlekedési szolgáltató vállalja, ezért az összköltség is ennek megfelelően több tízmilliárd forinttal kisebb, legfeljebb húszmilliárd forint lehet, mint az előző, sikertelen pályázatban. A megtérülést most hét évre tervezik.

Időközben egy másik, a papírjegyek hátoldalának reklámfelületként való eladására szóló pályázat eredménytelenül lezárult. Pedig a cég szakértői ehhez az elképzeléshez is nagy reményeket fűztek, az évente mintegy 35 millió darab jegy jó reklámfelületnek ígérkezett. Úgy látszik, azonban ezt csak a cégnél gondolták így, a pályázatra ugyanis mindössze egyetlen, pénzügyileg rossz ajánlat érkezett. Persze elképzelhető, hogy a reklámcégek úgy gondolják, ha 2009-től csipkártyás jegyrendszer lesz, akkor nem érdemes már a papíralapúakba befektetni.

A hagyományos ellenőrzésre továbbra is szükség lesz