Kultúraváltás vagy olcsó trükkök
- A sajtóban megjelent hírek szerint 2007-ben jóval kevesebb uniós pénzt tudott Magyarország lehívni, mint amennyit tervezett...
- Nem tudom, milyen számításokra alapozzák ezt. Csütörtökön Danuta Hübner uniós biztos világos állásfoglalást tett, amikor azt mondta: a 27 tagország közül 2007-ben hazánk aranyérmes lett a kiírt pályázatok számát és az elérhető pénzeket tekintve is. Az első fejlesztési terv mutatóival is elsők vagyunk a velünk egy időben induló 12 ország között, hisz a teljes keret 87 százalékát megszereztük. Ebből tavaly több mint 330 milliárd forintot fizettünk ki a pályázóknak.
- De a 2007-ben indult második fejlesztési tervből még csak minimális összeget fizettek ki.
- Az Új Magyarország fejlesztési terv kifizetései most indultak, mivel az uniós fejlesztések utófinanszírozottak. Ezért az első évben nem is számolhattunk többel.
- Az idén mennyi kifizetett támogatással számolnak?
- 2008-ban az uniós kifizetések elérhetik az 500 milliárd forintot az első és második fejlesztési tervvel együtt, ami már makrogazdaságilag is érezhető méret. A nagyprojektek nagyságrendeket dobnak a támogatásokon, vagyis ha például már tavaly beadtunk volna Brüsszelnek néhány ilyet, akkor sok tízmilliárd forint egyből lehívhatóvá vált volna.
- Lát esélyt arra, hogy a 4-es metró kap az idén uniós támogatást?
- Érdemes tisztázni, hogy kinek mi a dolga ebben az ügyben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe leginkább egy bankéhoz hasonlítható. Mi megmondjuk, milyen feltételek mellett, mennyi uniós pénzt adunk a projektre, de az már Budapest felelőssége, hogy egy jó tervvel álljon elő. Mert elvben ugyan megállapodtunk az unióval, hogy van mód a 4-es metró közösségi finanszírozására - körülbelül 270 milliárd forint értékig -, de hogy ténylegesen mennyi pénzt kap a projekt, az attól függ, hogy a főváros a kormánynak milyen minőségű tervet nyújt be. Ezt még Brüsszelnek is el kell fogadnia, ahol kőkeményen vizsgálják a megtérülési mutatókat. Világosan fogalmazok: mi szeretnénk Budapestet támogatni. Rossz emlékeket idézne, ha a kormány kihátrálna a korábban vállalt kötelezettségéből, de abban nagyon is érdekeltek vagyunk, hogy a lehető legészszerűbb verzió valósuljon meg. Erre ösztökéljük a fővárost.
- Arra utal, hogy a mai napig nem eldöntött, hány állomás épül majd meg?
- Tény, hogy egyetlen megálló 20-30 milliárddal befolyásolja a költségeket - de mint mondtam, minden ilyen döntés a projektgazda, Budapest felelőssége. Én az utóbbi fél évben azt látom, hogy a fővárosban egyre szakszerűbb módon halad az előkészítés, jelenleg éppen uniós szakemberek bevonásával, uniós módszertan alapján vizsgálják a metróberuházás megtérülési mutatóit.
- Ha tanácsot kérne öntől a főpolgármester a 4-es metró ügyében, mit mondana neki?
- Demszky Gábornak mindig azt szoktam tanácsolni, hogy térképezzük fel a projekt összes felmerülő költségét, szembesítsük magunkat mindennel, és rendszerszerűen tervezzük be a tartalékokat is a költségvetésbe, hisz mindig vannak váratlan kiadások. Ez más európai nagyberuházásnál is így van. Emellett a költség-haszon számítások fontosságára szoktam felhívni a figyelmet. Hogy miként kell egy sok százmilliárdos beruházást megtervezni, előkészíteni, lebonyolítani - sok éven keresztül, kötött büdzsével és határidőkkel -, ez különleges szaktudást igényel. A döcögve haladó projektek esetében a tudáshiány árát fizetjük meg. Az uniós fejlesztések másodlagos hatásaként a folyamat végére remélhetően lesz néhány ezer vagy tízezer tapasztalt projektmenedzser az országban.
- A szintén uniós támogatásból megvalósuló Pécs - Európa Kulturális Fővárosa projekt körül is egyre több a kérdőjel.
- A projekt bizonyos elemei kezdetben úgy lettek kitalálva, hogy nem vették figyelembe a fenntarthatóság szempontjait. Mert nemcsak azt kell eldöntenie Pécsnek, hogy abból a 30 milliárdból milyen gigantikus létesítményeket lehet felépíteni, hanem azt is nézni kell, hogy a következő 30 évben hogyan lehet majd működtetni őket. Ezért az utóbbi hónapokban a pécsi városvezetés nemzetközi szakértői csapat bevonásával elkezdte újragondolni a projekteket, jelenleg ott is a tervek ésszerűsítése folyik. Februárban szeretnénk foglalkozni a város végleges javaslatával, és rá néhány hónapra várható, hogy leszerződünk az egyes projektek támogatására. Optimista vagyok.
- A kisprojektekre, egyszerűbb vállalkozói pályázatokra ugyanígy jellemző a beruházói tapasztalatlanság?
- Egy magáncégnél egyszerű a képlet, hisz ott profitérdekeltség van. A fenntartható, ésszerű beruházás a pályázó nyilvánvaló érdeke.
Egy önkormányzat vagy akár az állam esetében a helyzet sokkal bonyolultabb. Bürokratikus önérdek, presztízsberuházás, a választási győzelem reménye - ezek mind torzíthatják a racionális szempontokat. Az egyszerűbb pályázatoknál is igaz egyébként, hogy azokon a területeken teljesítenek jobban, ahol hozzászoktak a piaci viszonyokhoz. Az uniós fejlesztési folyamat egyben társadalmi modernizációs projekt is. Új szemléletet igényel. Nemzetközi példák mutatják, hogy a fejlesztési tervek ott voltak igazán sikeresek, ahol kultúraváltással társultak. A versenyképesség, az öngondoskodás kultúrájáról beszélek. Ezzel áll szemben a "mindet az államtól várni" logikája. Minden politikai vitának tulajdonképpen ez az alapja itthon. És ezt a harcot azért is nehéz megvívni, mert az államból élés kultúráját képviselő politikai erők nemegyszer demagóg, populista érvekkel dolgoznak, az általános rossz érzésre próbálnak ráerősíteni, és a gyanút, a bizalmatlanságot próbálják erősíteni. Ez egy olcsó trükk, hisz nagyon könnyű az embereket fölhergelni vélt vagy valós ügyekkel.
- Az ellenzék őszi, "lopják az uniós pénzeket" kampányára reagálva Anti-lop néven honlapot indítottak. Hány igazolt esetre derült eddig fény?
- Nagyjából kétszáz bejelentés érkezett. Kétharmaduk egyszerű internetes viccelődés vagy gyalázkodás. De vannak komolynak tűnő bejelentések is, amelyek nem fejlesztéspolitikával kapcsolatosak - ezeket lehetőség szerint továbbítjuk az illetékeseknek. Húsz-harminc olyan ügy van eddig, ahol érdemben el lehetett kezdeni vizsgálódni, és már büntetőfeljelentést is tettünk. Hozzáteszem, az Anti-lop portál beindítása előtt, csak 2007-ben csaknem ötven ügyben indítottunk szabálytalansági eljárást, és huszonegy-néhány esetében már meg is állapítottunk szabálytalanságokat. Nagyon komoly szűrőrendszerei vannak nemcsak annak, hogy életképtelen ötletekkel ne lehessen uniós pénzt nyerni, hanem a korrupciós próbálkozások kiküszöbölésének is. Ugyanakkor valóban nagyon nehéz átállítani az agyakat arra, hogy - ha uniós támogatásról van szó - mindenki olyan magánérdekben gondolkodjon, ami a köznek is jó. Ez óriási esély is egyben, hogy az öröklött, rossz kulturális beidegződéseinket magunk mögött hagyjuk.
