Jogerős ítélet a Ságvári-perben
A polgári per előzménye: a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2006-ban - negyvenhét évvel a kivégzése után - felmentette Kristóf László egykori csendőrt, akit a történelemkönyvek évtizedeken át Ságvári Endre gyilkosaként jegyeztek. A testület szerint Kristóf cselekményét csak az 1944-ben hatályos törvények alapján lehetett volna minősíteni, aszerint pedig a körözött és fegyverrel védekező Ságvári elleni intézkedés jogszerű volt, nem tekinthető háborús bűncselekménynek. Továbbá - állapította meg az LB - Kristóf megsebesült, s így nem lőhetett a menekülő Ságvári után. Az LB nem vitatta, hogy a csendőr közreműködhetett fogva tartottak bántalmazásában, ám az hivatali visszaélésnek minősülhet, és már 1959-re is - amikor az ítéletet hozták - elévült.
E mostani per felperese Pintér Mariann - egyike a Kristóf által megkínzottaknak - az LB felülvizsgálati határozatának megsemmisítését, és egy forint nem vagyoni kár megtérítését kérte. Keresetét arra alapozta, hogy bántalmazása egész életére kiható sérelmet okozott. Ennek egyedüli jóvátételét a halálos verdikt jelentette.
A Fővárosi Bíróság első fokon elismerte, hogy Pintér Mariannt megilleti a perindítás joga, de a személyiségi jog sérelmét nem állapította meg. Az indoklás szerint az LB a felülvizsgálati eljárásban a jogi véleményét fejtette ki, és nem sértette meg Pintér Mariann személyiségi jogait azzal, hogy kimondta: a csendőr nem követett el háborús bűncselekményt, a bántalmazás pedig elévült.
A per tegnap a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, miután az asszony fellebbezett a döntés ellen. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte. A táblához benyújtott kérelmükben egyebekben kifejtették: "történészek, levéltárosok, irattárosok, ruhatárosok, újságírók és további kvázi szerzők a mai napig sem tudták megdönteni az LB által felülvizsgálati eljárásban nem is vizsgálható történeti tényt: Kristóf László - Ságvári Endrével ellentétben - nem ölt embert." Pintér Mariann a tárgyaláson kifejtette: szerinte háborús bűntett volt, amikor egy kínzókamrában ütötték-verték. Szeretné, ha az ítéletben hangot kapna, ami vele történt.
A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú döntést. Az ítélőtábla elöljáróban leszögezte: a személyiségi jogi perben a bíróság kizárólag abban dönthet, hogy az LB határozatában volt-e olyan megnyilatkozás, ami sérti a felperes személyiségi jogát. A határozat nem Pintér Mariann magatartását ítélte meg, hanem Kristóf László cselekményét minősítette. Továbbá, a felülvizsgálati eljárásban Pintér Mariann tanúvallomását nem vonták kétségbe - semmi nem utal arra ugyanis, hogy annak valóságtartalmát a Legfelsőbb Bíróságon megkérdőjelezték volna. A bíró utalt arra, hogy a büntetőügyben hozott határozat megsemmisítésére a személyiségi jogi perben nincs lehetőség. Végezetül megjegyezte: ami a felperessel annak idején történt, az értelmes, érző ember számára csak egyfajta véleményre ad lehetőséget, ám a bíróság az ítéletben nem juttathatja mindezt kifejezésre.
