Míg a Nyugattal együttműködő Oroszország ereje és stabilitása örvendetes, "azt nem szeretnénk, ha abban élné ki magát, hogy nyomást gyakorol a szomszédaira, vagy ha csak a puszta ellenkezés kedvéért foglalna el a miénkkel eleve ellentétes álláspontot". Oroszországnak örülnie kellene, hogy a NATO és az Európai Unió kibővítésének is köszönhetően nyugati határain virágzó, stabil demokráciák vannak, ami megakadályozta a térség politikájának nacionalizálódását. - A magyarok tudják, milyenek voltak a múlt század harmincas évei. A fejlemények nem kedveztek senkinek sem. Úgyhogy az oroszoknak hálásaknak kéne lenniük, de tudjuk, nem azok - fogalmazott a kiváló amerikai szakértő, egykori varsói nagykövet.

Az oroszországi energiaimportról Fried a magyar kormánnyal és az ellenzékkel is tárgyalt. Mint mondta, Európának Oroszország természetes energiaforrás, ám az sosem jó, ha egy ország egyetlen forrásból tudja csak fedezni energiaszükségletét. A Nabucco gázvezeték nem fogja tudni kiváltani az orosz gázszállításokat, csupán azok kizárólagosságát szüntetné meg. Washington nagyon szeretné, ha megépülne.

A térségben sokan felvetik, hogy az orosz energetikai pénzek beáramlása, a befektetői tevékenység élénkülése mögött tisztán gazdasági érdekek húzódnak meg, vagy mindennek politikai felhangja is van. Fried emlékeztetett rá, hogy a külföldi befektetés jó dolog, és általában nem vall bölcsességre azt politikai ügyként kezelni. Arra azonban oda kell figyelni, hogy a befektetések átlátható, törvényes forrásokból érkezzenek, és vonatkozzanak rájuk az elszámolási szabályok. Másrészt az sem szentségtörés, ha a kormányok a nemzetbiztonsági érdekekre is tekintettel vannak. Az USA is így jár el, létezik a jelentős külföldi befektetéseket elbíráló kormányzati testület. Arra azonban vigyázni kell, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket ne értelmezzék túl tágan, különben a protekcionizmus, sőt a demagógia nyer teret. Az államtitkár úgy fogalmazott, Magyarországon is érdemes lenne megvitatni a külföldi befektetések elbírálásának mechanizmusát. Ez nem irányulhat egyetlen ország ellen, de a kormánynak eszközökre van szüksége annak garantálására, hogy a külföldi befektető betartja a szabályokat. Ugyanakkor ezen a téren az USA is követett el hibákat. Fried ilyennek tartja, hogy a
90-es években az emberek betegesen rettegtek az ártalmatlannak bizonyult japán befektetésektől. - Ez jó példa arra, hogy bár nem árt az óvatosság, de a populista ijedelmek miatt nem szabad korlátozni a legitim befektetéseket - mondta.

Az orosz befolyásnak esetleg a közép-európai demokráciát fenyegető természetére vonatkozó kérdésre Fried elmondta: amint az országok kialakítják erős demokratikus intézményrendszerüket, egyre kevésbé kell aggódniuk a kérdéses eredetű pénzek beáramlása vagy a korrupció miatt. A demokráciát garantáló intézményrendszerhez ugyanis nemcsak az erős hadsereg, hanem a bank-, tőzsde- és értékpapír-felügyelet is hozzátartozik, sőt az internetbiztonsággal foglalkozó szervek is, amelyek fontosságáról például az észtek is sokat mesélhetnének. - Mindenkinek érdeke, hogy a XXI. században normálisan fejlődjenek Oroszország kapcsolatai a Varsói Szerződés egykori tagjaival. Nem hinném, hogy oroszellenesek lennének azok a közép-európaiak, akik aggódnak Moszkva valós szándékai miatt. Legfeljebb nem kedvelték a Szovjetuniót - fogalmazott az államtitkár. - A cél nem az, hogy oroszellenesek legyenek, hanem az erős transzatlanti kapcsolatok és a demokrácia intézményrendszerének kiépítése. Jogos Moszkva szándékaira vonatkozó kérdés, ám ha a demokrácia intézményrendszere erős, akkor a nemzetbiztonság kérdései maguktól is megoldódnak - nyilatkozta Fried.

Az államtitkár nem bocsátkozott a titkosszolgálatok vezetésében több országban megtalálható régi, még a KGB iskoláiban kiképzett káderekre vonatkozó kérdés politikai részleteibe. Az ezzel kapcsolatos belpolitikai viták szerinte azzal az alapkérdéssel függenek össze, mi legyen az 1989 előtti rendszerben szolgáltakkal. Ezt az egyes országoknak kell eldönteniük. - Valamennyi NATO-szövetségesünk biztonsági szolgálataival kiválóak a kapcsolataink. Az a tapasztalatunk, hogy azok közül, akik 1989 előtt is ezeknél a szolgálatoknál dolgoztak, sokan nagyon jó partnernek bizonyultak. A 90-es évek elején ez az együttműködés látványos eredményekkel járt, amelyeknek részleteiről nem szeretnék beszélni. Mi amerikaiak kevésbé nézzük az életrajzot, minket inkább a tettek érdekelnek. Nem szeretnék tanácsot adni a kormányoknak, milyen személyzeti politikát folytassanak. A magyarok ma demokráciában, jogállamban élnek, meg fogják oldani ezeket a kérdéseket - fogalmazott.

Daniel Fried melegen méltatta a visszavonulását nemrég bejelentő Tom Lantos érdemeit. A képviselőház külügyi bizottságának elnökét "nagy amerikainak és Magyarország nagy fiának" tartja. - Elárulok egy titkot. Magyarországi látogatásaim után áthív magához, és ilyenkor látszólag korlátlan ideje van a részletek megbeszélésére. Lantos, mint sok más amerikai magyar, szenvedélyesen törődik a szülőhazájával. Szót emel a szabadságért, az erős, kétpárti külpolitikáért. Nagyon értékes kolléga, remek ember, nem rejtem véka alá az iránta érzett csodálatomat - nyilatkozta lapunknak az államtitkár.

Dan Fried