Négy célt tűztünk ki 2006 után:

• nőjön a csapatoknál szolgálók létszáma;
• jól szervezett, erős haderő jöjjön létre hazánkban; 
• magas színvonalú vezetés; 
• hatékony logisztika, támogató rendszer alakuljon ki.

Mind a négy célt teljesítettük. A minisztérium és háttérintézményei létszáma 4545 fő, a csapatoké 21 030 fő, ez arányában Európában a legjobbak közé tartozik."

Van egy olyan érzésem, hogy a miniszter az igazságot "nem bontotta ki teljes egészében". Milyen reformot fejezett be Szekeres Imre? Juhász Ferenc 2004 áprilisában indított reformját, amely finanszírozási okok miatt indításának pillanatában dugába dőlt? Vagy azt, amelyet ő terjesztett be idén a parlamentben? Hisz az még el sem kezdődött. 17 év óta minden kormányzat elindított egy haderőreformot, de egyik sem fejezte be egyiket sem. Mindet abbahagyták még a saját ciklusukban. Így Szekeres Imrének sem volt mit befejeznie.

Nagyjából a hadgyakorlattal egy időben került nyilvánosságra a HM 2008. évi költségvetése és annak részletes indokolása. Ezek nem támasztják alá Szekeres optimizmusát. Szekeres 2006-ban beleesett ugyanabba a hibába, mint elődei, a létszámcsökkentéstől várta a finanszírozási gondok megoldását. Úgy tervezte, hogy a 2006. évi 29 682 fős haderőlétszámot 2007 végéig 24 670 főre csökkenti. Ez nem jött össze. A haderő 2008. évi költségvetési létszáma 28 521 fő, vagyis a tervezett 4100 fő helyett mindössze 1161 fővel csökkent 2007-ben. A bérjellegű kiadások maradtak a 2007-es 132 milliárdos szinten, pedig a miniszter a NATO védelmi felülvizsgálati bizottságának tavasszal azt jelentette, hogy a létszámcsökkentések következtében 114 milliárdra fognak csökkenni a bérjellegű kiadások, és az így megtakarított összegek majd fejlesztésre fordíthatók.

Ha összehasonlítjuk a 2006-os és a 2008-as állományarányokat, akkor azt kell látnunk, hogy 2007-ben nem változott semmi:

Nagyjából 1 tisztre 1 tiszthelyettes, 1 szerződéses és 1 közalkalmazott jut. Egy 28 000 fős haderőben 2800 tisztnek, 8400 tiszthelyettesnek, 14 000 szerződésesnek, 2800 közalkalmazottnak kellene lennie. A valódi arányok pedig még a táblázatban láthatóknál is rosszabbak. Balatonkenesén, a katonanemzedékek találkozóján Benkő Tibor vezérőrnagy arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a szerződéses katonáknál 2400 fős hiány van. A miniszter a gyakorlaton elmondott tájékoztatójában 85-88 százalékos feltöltöttségről beszélt. Az igazság az, hogy a központi szervek túltöltöttek, a hiányok a csapatoknál vannak, a 2400 fős hiány 66 százalékos feltöltöttséget jelent a szerződéseseknél. Az, hogy minden harmadik szerződéses hiányzik, megkérdőjelezi a professzionális haderő egész koncepcióját, gondolkodóba ejt, nem kellene-e a hadkötelezettséget visszaállítani. Úgy kell összeguberálni a missziókba menő létszámot, ráadásul a minősített esetben történő feltöltésnek sincsenek meg a feltételei, így a háborús hadra foghatóság is súlyosan veszélyeztetett.

Miért nem valósult meg a tervezett létszámcsökkentés?

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola fúziója meghiúsult, a katonai és a polgári titkosszolgálatok összevonása nem történt meg, így ezek létszáma "bent ragadt" a HM költségvetési létszámában. Annak ellenére, hogy a honvédség egészségügyi intézeteiben legfeljebb minden ötödik beteg az ún. igényjogosult, a HM magára vállalta az Állami Egészségügyi Központ működtetését, így a 2006-os 1952 főről nemhogy a tervezett 500 fővel csökkent volna a létszám, hanem a társintézetek beolvasztásával 1000 fővel még növekedett is.

Szekeres Imre szerint a csapatok létszáma 21 030 fő. Nézem a költségvetés indokolásában az Összhaderőnemi Parancsnokság létszámát: 16 422 fő. A szárazföldieken és a légierőn kívül, akik az ÖHP alárendeltségében vannak, vajon kit számol még csapatnak Szekeres, az egyetemet, az egészségügyi központot vagy a titkosszolgálatokat? Ha összeadom a központi szervek létszámát, 12 099 fő jön ki, ez is erősen eltér a miniszter által jelzett 4545 főtől. A központi szervek és a csapatok aránya így 42:58. Ez tényleg egyedülálló, nemcsak Európában, de az egész világon. A csapatoknál valóban történt mintegy 1100 fős költségvetési létszámnövekedés, ennek zömét a vezérkar közvetlenek 870 fős létszámcsökkenése tette ki, vagyis a vízfej egy részét csapattagozattá degradálták.

A költségvetés eloszlása a következő:

Ezek az arányok csak a jelenlegi állapotok konzerválását teszik lehetővé, vagy még azt sem. 2008-ra nincs illetményemelés betervezve. A jelenlegi fizetéssel és a szerződéseseknek biztosított munka- és életkörülményekkel a haderő nem versenyképes a munkaerőpiacon, a szerződésesek kiáramlását nem tudják megállítani, ez pedig a missziós feladatokat is veszélyeztetni fogja. A 13,5 százalékos beruházási arány - különös tekintettel arra, hogy a Gripen-program önmagában 32 milliárdot elvisz - nem teszi lehetővé a szárazföldi csapatok érzékelhető technikai fejlesztését. A 2007. évi 278 milliárdról 2008-ra 319 milliárdra növekszik a költségvetés főösszege, de ezt a 41 milliárdos növekedést a haderő nem fejlesztésekre fordítja, hanem simán feléli!

A legijesztőbb az, hogy a költségvetési törvény tervezete tartalmazza a fontosabb mutatókat 2011-ig, és ezekből kiderül, hogy a költségvetés fő összegének növekedése legfeljebb az inflációt fogja követni, az állományi arányokon semmit nem kívánnak változtatni. Ebből következik, hogy a bérjellegű kiadások arányát sem kívánják csökkenteni, így nem tervezik növelni 2011-ig a beruházások arányát sem.

Összegezve: Szekeres Imrének sem sikerült a vízfejet felszámolnia, ilyen állományarányokkal a haderő nem lehet jól szervezett és erős. Nem értem, hogy ilyen költségvetési és létszámarányok mellett hogyan fogja megvalósítani Szekeres a 2007-ben ötpárti konszenzussal elfogadott, hosszú távú haderő-fejlesztési koncepciót, ha annak érdekében 2011-ig semmit nem kíván tenni. 

Kovács Gyula, nyugállományú alezredes