Megtorlás helyett "helyreállító igazságszolgáltatás". Erre az alapelvre épül a büntetőjogi mediáció, amelyet az uniós elvárásoknak megfelelően 2007. január elseje óta alkalmaznak már Magyarországon is.

Az Igazságügyi Hivatal speciálisan kiképzett pártfogó felügyelői, a mediátorok feladata, hogy azokban az esetekben, ahol a törvény ezt lehetővé teszi, a hosszadalmas eljárás helyett segítsenek inkább a tettes és az áldozat megegyezésében. A közvetítői eljárás az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban nem büntetendő bűncselekmények esetében alkalmazható akkor, ha az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. Az eljárást mindkét fél kérheti, s az ügyész vagy a bíróság dönt a büntetőeljárás felfüggesztéséről, legfeljebb 6 hónapra.

A mediáció akkor sikeres, ha teljesítik a megállapodásban foglaltakat. Ez esetben a büntetőeljárás vagy befejeződik, vagy - súlyosabb bűncselekmények esetében - a bíró lehetőséget kap arra, hogy a büntetést korlátlanul enyhítse. A jóvátétel formája nem kötött, lehet, mondjuk, bocsánatkérés, anyagi kártalanítás, vagy az okozott károk helyreállítása.

- A közvetítői eljárás bevezetése jelentős lépés, ugyanakkor a közvélemény egy része még szkeptikus. Időre van szükség ahhoz, hogy a mediáció filozófiáját széles körben elfogadják - fogalmazott Hatvani Erzsébet, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója. Tájékoztatása szerint már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a mediációnak helye van a büntető igazságszolgáltatásban.

2007 januárjától október végéig 1822 ügyben rendeltek el mediációt, amely 1594 felnőtt és 227 fiatalkorú elkövetőt érintett. A leggyakoribb bűncselekmények, amelyek elkövetése során alkalmazzák, a lopás, a közúti baleset gondatlan okozása és a súlyos testi sértés.

A mediációs eljárásra eleinte inkább a bíróságok utalták az ügyeket. Mára inkább már az ügyészségektől érkezik az erről szóló határozat. Hatvani Erzsébet hozzátette: a megállapodások nagy része bocsánatkérést és anyagi jóvátételt írt elő, de van példa arra is, hogy fiatalok az általuk összegraffitizett iskolafal lefestését vállalták. Tapasztalatok szerint a fiatalkorú elkövetők szülei vállalnák a kártérítést, de nagyon sok esetben a sértettek - emellett vagy ehelyett -, azt kérik, hogy a fiatal saját munkájával állítsa helyre a kárt, illetve kérjen bocsánatot. Az egyik sértett például nem a kertjéből ellopott tárgyak árát kérte, hanem azt, hogy meghatározott ideig vegyenek részt a kerti munkában.

- Több, súlyos sérülést okozó bűncselekmény esetén vállalta az elkövető, hogy segít a ház körüli vagy más fizikai munkában a sértett felépüléséig. Ez különösen gyakori a közlekedési bűncselekményeknél. A példák igazolják, hogy - a kár megtérülése mellett - kiemelt jelentősége van annak, hogy a sértett érezze az elkövető felelősségvállalását - fogalmazott az Igazságügyi Hivatal főigazgatója.