Rendteremtés a BKV-járatokon
A hideg tél megérkeztével megszaporodtak a hajléktalanok a BKV járművein. Nemcsak az éjszakai járatokon próbálják meg átvészelni valahogy a fagyot, hanem egyre többen bukkannak fel hajnalban is a járműveken. Az első busz megváltásként érkezik a hosszú, hideg éjszaka után. Csakhogy a buszokon melegedő, pihenő hajléktalanok zavarják a többi utast. Sokan undorodnak tőlük, esetleg félnek is, hogy valamilyen fertőzést szednek össze, másokat meg az zavar, hogy miközben a BKV hangos kampánnyal küzd a bliccelők, a bliccelés ellen, az akció láthatólag nem mindenkire vonatkozik.
A tömegközlekedési cégnél hosszú évek óta gond a helyzet kezelése. Korábban inkább szemet hunytak, de nem tudtak mit kezdeni az otthontalan potyautasokkal, illetve a cég nem vállalta fel a konfliktust az ügyben. Ez most változik. Februártól minden éjszakai járaton őrök vigyázzák a rendet és a kulturált utazási körülményeket (és ha a módszer beválik, esetleg nappal is kipróbálják) - tudtuk meg Regőczi Miklóstól, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettesétől. A jelenlegi ötvennél több, legalább száz profi biztonsági őrrel próbálják megoldani a problémát. A szigorítást azonban nem a hajléktalanok ellen, hanem az utazási rend betartása, és elsősorban a fizető utasok érdekében vezeti be a szolgáltató - szögezte le Regőczi.
Az éjszakai járművön utazó őrök - buszonként akár 2-3 is - ugyanis csak azokat az érvényes, 350 forintos éjszakai jeggyel vagy bérlettel rendelkezőket engedik felszállni, akik megfelelnek az utazási szabályzatnak is: ruházatukkal és egyéb módon sem szennyezik mások öltözetét és a járművet. De nem szállhatnak fel az ittas és feltűnően mosdatlan utasok sem, még akkor sem, ha van jegyük. A biztonsági emberek nem mérlegelnek, hogy ki a hajléktalan, s ki az, aki csak átmenetileg nem felel meg az utazási feltételeknek, annyi empátiával mégis kell rendelkezniük, hogy tudják, melyik elutasított ember kezébe nyomják azt a kis kártyát, amin az összes menhelyszálló címe és a segélyhívó számok rajta vannak. Az őrök nem büntetnek, nem igazoltatnak senkit, de akinek nincs jegye, azt nem engedik felszállni a járműre. Jegyet náluk és a buszvezetőknél is lehet venni. A BKV-nál az a profi biztonsági őr kaphat éjszakai munkát - óránként 800-900 forintért -, aki sikeresen levizsgázik a szükséges kiegészítő jegyellenőri, jegyeladási tanfolyamon is. Ez utóbbi átlagosan a jelentkezők mindössze kétharmadának sikerül.
Regőczi azt is elmondta, hogy a szigorítással egy időben - február elejétől - bevezetik az éjszakai járatokon az első ajtós felszállást is, a biztonsági őrökre az új rend elfogadtatásakor is szükség lehet. A szigorítástól azt is várja a cég, hogy kiderül, mennyi fizető utas használja a szolgáltatást. Ez is alapja lesz ugyanis a cégnél későbbre tervezett hálózati, szolgáltatási ésszerűsítésnek.
Abban semmi újdonság nincs, hogy a BKV valamilyen módon diszkriminál bizonyos utasokat. Ez a tendencia már évekkel ezelőtt elkezdődött és a metróból gyakorlatilag kiűzték a hajléktalanokat - állítják a hajléktalanellátással foglalkozó szervezetek. Ugyanakkor a BKV álláspontja is érthető, vagyis az, hogy a többi utas érdekében akar érvényt szerezni saját szabályzatának. Vagyis ez a nagyvárosi életnek egy másik területe, ahol a szociális érzékenység és a rendteremtés igénye szül feloldhatatlan ellentétet. Nemrégiben az V. kerületi önkormányzatot, a Belváros rendjét érintő rendeletének egyes részei miatt támadta egy civil szervezet, mondván, hogy az hajléktalanellenes. Rogán Antal polgármester szerint viszont azt, amit megkövetel a kerület lakóitól, nem nézheti el senkinek.
Hasonló a helyzet a BKV-val. Ha következetesen akarja felszámolni a tömeges bliccelést, úgy a potyautazást a szociálisan lecsúszott embereknek sem nézheti el. Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány szóvivője szerint azzal sem lehet vitatkozni, ha a nem megfelelő öltözetben és higiénés állapotban lévőket sem látja szívesen járatain a cég. Mindenki ismeri az utazási feltételeket, amelynek egyik pontja, hogy szennyezett ruhában nem lehet a járművekre felszállni.
A szakember szerint viszont nehezen mérhető, hogy mi számít szennyezettnek, illetve mi számít kárnak, amelyet a nem megfelelő állapotú utas okozhat. Az is kérdéses, hogy a BKV ellenőrök vagy biztonsági emberek kérhetik-e a jegyet mindenkitől, aki lemenne a metróba, vagy felszállna egy buszra. A 65 év felettiek ugyanis ingyen utazhatnak. Ráadásul éppen ez a korosztály az, amelynek képviselői között sok a szerényebben öltözött vagy ápolatlanabb ember, akik egyébként nem hajléktalanok, csak egyszerűen szegények. Őket pedig igazán méltánytalan volna kizárni az utazásból.
