A téli fényért araszolva
A szobában élő növényeknek a növekedéshez és a fejlődéshez, egyáltalán az életben maradáshoz tápanyagra, vízre és fényre van szükségük. Az itthoni teleken az átlagos lakásban tartott példányok számára a fényből van a legkevesebb. Ilyenkor a megvilágítás (luxban mérhető erőssége) a nyárinak csupán a negyede. A növények viselkedése megváltozik a természetes élőhelyüktől eltérő körülmények között. A hozzáértők számára jelzik, hogy a környezetükben valami nincs rendben. Ilyenkor növekedésük lelassulhat, a szokásosnál hosszabb szárat hajthatnak, leveleik színe is módosulhat. A táplálék- és vízigényüket viszonylag könynyen ki lehet elégíteni, feltéve ha a növény gazdája tudja, kedvencének mire van szüksége. A fény, pontosabban a megvilágítás helyes megválasztásával viszont rendszerint baj van.
A növény pontosan jelzi, mi nem tetszik neki. Bizonyos határokon belül képes maga reagálni a betegségként is felfogható hiányra. Ha nem megfelelő a megvilágítás - főként a fény mennyisége, minősége -, próbálja a leveleit hosszabb és vékonyabb nyéllel a fényhez, ablakokhoz közel tenni. Sokat számít egy ablak- vagy függönymosás.
A növényvilág szempontjából a legalapvetőbb élettani folyamat a fotoszintézis. A zöld növények megkötik és átalakítják a nap fényenergiáját kémiai energiává. Akit a tudományos magyarázat is érdekel, jó, ha tudja, hogy ehhez a 400-800 nanométer hullámhosszúságú fény alkalmas, amelyet a nap szolgáltat. Mesterséges világítással is lehet pótolni a fényt, erre azonban a kommersz égők, fénycsövek csak részben alkalmasak. Általában a normál égők nem a növények számára fontos hullámhosszon bocsátják ki a fényt. Akvarista-szaküzletekben és nagyobb kertészeti áruházakban azonban megtalálhatók a különleges, fotoszintézist segítő fényforrások. A terraristaszakboltokban is vásárolhatók ilyen égők, fénycsővek, ugyanis az akváriumok és a terráriumok lakói is igénylik a műnapot. Léteznek kimondottan növényeknek való lámpák, ezek az emberi szem számára furcsa színt adnak.
A világítást azonban nem szabad túlzásba vinni, ugyanis a legtöbb szobanövény eredeti élőhelyén az esőerdők aljnövényzetéhez tartozik. Ezért ott sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Talán ezért kell néhányukat védeni még télen is a közvetlen napsütéstől, mert a déli ablakpárkányon a napégés károsíthatja őket.
A buja külsejű szobanövények többsége a dzsungelek alján él, ezért az olyan viszonylag sötét tenyészhelyen is megélnek, amilyen fényfeltételeket egy átlagos lakás biztosítani tud számukra. Azonban a téli, rövid és borús napokon még ők is fényhiánytól szenvednek. Ezért a világosodó növényeket ajánlatos a fényhez közelebbi helyre költöztetni, amint ősszel elkezdhetik leveleiket hullajtani, vagy megnyurgult hajtásaikkal kalimpálnak a fény után. Az ilyenkor több fényt igénylő fajokat naponta 10-20 centiméteres haladással kell a világosabb helyre költöztetni. Az árnyékkedvelő növények a hirtelen változást általában rosszul tűrik. Ezért nem szabad őket csak úgy egyszerűen felkapni és a világosra rakni.
A jövő héten a téli levélvesztés megelőzéséről írunk.
Szerencsére sok száz tetszetős levélmintázatú és szép, különleges virágot hajtó növény megél a fényszegény szobákban is. Az ilyen szobákba való az alokázia, az arália, az ámpolnafikusz, bordapáfrány, borostyánarália, a botpálma, a csüngő csokros inda, a dieffenbachia, a fafojtó ördögfüge, a fészekpáfrány, a gyompálma, a kapaszkodó fikusz, a kávé, a kenciapálma, a kukoricalevél, a kúszóka, a lapát pikkelyvirág, a lándzsadísz, a lantlevelű fikusz, a pileák, a pikkelyes fenyő, a pletyka, a pompás flamingóvirág, a puszpáng, a rákvirág, a sárga csíkos törpe kálmos, a sárkányfa, a selyemtölgy, a szalagpáfrány, a szívlevelű filodendron, a szobaarália, a szobafutóka, a tarackoló fajdbogyó, a szanzavéria, a tarka dracéna, a tarkalevél (Caladium), a terpedt főnixpálma, a tigriske, a törpepálma, a tyúkanyó, a villás szarvasagancspáfrány, a vénuszfodorka, a vitorlavirág, a zamioculcas, a zebralevél. A felsorolásunkban szereplő növények többsége a virágboltokban, kertészeti szakárudákban megvásárolható.
