Sabbagh a pergamendarabkát egy égő zsinagógából menekítette ki 1947-ben, a szíriai Aleppóban, s haláláig úgy vélte, a pergamendarab megóvja minden veszélytől, ezért nem volt hajlandó megválni tőle semmi pénzért.

A töredék, amelynek mindkét oldalán írás van, az Aleppói Kódex elveszett töredékeinek egyik olyan darabja, amely évszázadok múltán került elő, s amelynek fellelésében már senki nem bízott.

Az Aleppói Kódex a Biblia másolata és 920 körül készítette Tiberiasban Shlomo Ben Buya'a írnok. A Sabbagh-töredéken az Ószövetségi Kivonulás könyve 8. fejezetének azok a sorai olvashatók, amikor az Úr Mózesen keresztül üzen a fáraónak: "engedd el népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem".

Az aleppói zsinagógát, amelyben a felbecsülhetetlen értékű kódexet őrizték, akkor gyújtották fel, amikor az ENSZ 1947-ben bejelentette, hogy megalakul az önálló zsidó állam Palesztinában. A következő 10 évben a kódexről nem lehetett semmit sem tudni, szakértők úgy vélték, hogy örökre megsemmisült a porig égett zsinagógában.

Ám 1958-ban hirtelen feltűnt Izraelben. Egy Izraelbe áttelepülő család csempészte magával Törökországon át egy rozoga mosógépbe rejtve, zsákvászonba csomagolva. A kódexet elvitték a jeruzsálemi Ben Zvi Intézetbe. Ekkor azonban néhány Aleppóból származó zsidó magának követelte a becses iratot. A bíróság végül a Ben Zvi Intézetnek ítélte, de később az Izrael Múzeumba került, s most is ott látható. Csakhogy az eredeti 487 pergamenoldalból csupán 294 maradt meg. A tudósok a hiányzó lapokról már lemondtak. A kódex megfeketedett lapszélei miatt úgy vélték, hogy az aleppói tűzben semmisültek meg. Ám a kódex tudományos vizsgálata kiderítette, hogy a lapszélek nem azért feketedtek meg, mert megpörkölődtek, hanem gomba támadta meg őket. Ekkor újraéledt a remény, hogy a kódex többi része is megmenekült a tűztől, és a hiányzó lapok illegális műkincskereskedők birtokában vannak. Ám az elmúlt 50 évben mindössze egy lapot kínáltak eladásra - hatalmas öszszegért - a műkincspiacon.

1987-ben Menahem Ben-Sasson professzor az Egyesült Államokba utazott, hátha talál még töredékeket. A professzor hallott Sabbaghról és a nála lévő töredékről. Találkozott is a férfival, de az nem adta át a pergamendarabot, mert, mint mondta, az minden bajtól megóvja, de megengedte, hogy Ben-Sasson fotókat készítsen róla. A felvételek vizsgálatakor kiderült, hogy a töredék kétséget kizáróan a kódex része. Miután Sabbagh nemrégiben meghalt, özvegyével sikerült megállapodni, így került a töredék Izraelbe.

Az Aleppói Kódex a héber nyelvű biblia fennmaradt legteljesebb másolata. A kódexet a keresztes háborúk alatt vitték Jeruzsálemből Egyiptomba, s ott is maradt a következő 300 éven át, Maimonidesz mindössze annyit jegyzett fel róla: "valaki őrzi". 1375-ben vitték az aleppói zsinagógába, ahol egy lezárt teremben őrizték majdnem 600 éven át. Hogy a kódex miként vészelte át a tüzet, és a megmaradt rész hogyan került az áttelepülő családhoz, nem tudni.

A Sabbagh-töredéket most a jeruzsálemi Ben Zvi Intézetben láthatja a nagyközönség.

A hányatott sorsú Sabbagh-töredék