A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a maga részéről lezárta a Mol júniusban indított részvényfelvásárlási programja nyomán indított vizsgálatot. Álláspontja szerint a Mol megsértette a bennfentes kereskedelem elleni szabályokat akkor, amikor nyilvánvalóan tudott később bejelentett ügyletekről; de ezt nem közölte idejekorán, viszont folyamatosan vásárolta fel saját részvényeit. Ide tartozik egy olasz és egy horvát olajcég megvétele, valamint egy 10 százalékos részvénycsomag "kölcsönadása" az állami MFB Investnek. Emiatt 48 milliós bírságot szabott ki a Molra a PSZÁF. A Mol a felügyelet határozatával nem ért egyet, ezért jogorvoslatot kér a döntés ellen.

A határozatban az az érdekes, amit nem, vagy csak alig érint. A piacot júniusban főképp az lepte meg, hogy a tőzsdei cég szinte korlátlanul megkezdte saját részvényeinek a felvásárlását. Már azt megelőzően is jelentkezett vevőként nagyobb Mol-pakettekre: az állam utolsó 10 százalékát is maga vásárolhatta meg. A saját kézben tartandó papírok törvényben meghatározott 10 százalékos felső határa miatt a csomagokat sorra kihelyezte, illetve kölcsönadta. (Így lett nagytulajdonos egy offshore cég, a BNP Paribas, a Mol alelnöke által irányított OTP Bank és az MFB Invest.) Június 22-én ezt "tőkeszerkezet-optimalizálási programként" hirdették meg, ám néhány nappal később az OMV bejelentette: addig meglévő 10 százalékához további 8,6-ot vett a Molból, majd később világossá tette, hogy célja a Mol megszerzése. (A PSZÁF szerint a Mol és az OMV vezetői június 15-én találkoztak.)

Binder István, a PSZÁF szóvivője az ügy kapcsán lapunknak kifejtette: azért szabtak ki bírságot, mert a két olajcég megvásárlása, illetve az MFB Invest-ügylet előtt a Mol nem hozta nyilvánosságra ezt a részvényárfolyamra ható "bennfentes információját". (Ha erre különös oka lett volna, a PSZÁF-fal akkor is közölnie kellett volna a várható fejleményeket, de ezt szintén nem tette meg.)

A piacot azonban június óta az ügynek nem ez az oldala izgatja. Sokkal inkább az: felvásárolhatja-e magát egy tőzsdei cég úgy, hogy eközben nem kell tennie - más érdekcsoportok nagyobb befolyásszerzésekor kötelező - felvásárlási ajánlatot a többi kisrészvényesnek. Különösnek volt nevezhető a részvények kölcsönadása is olyan cégeknek, amelyek Moltól való "függetlensége" a részvényesi jogok gyakorlása terén egyes elemzők szerint kétségbe vonható. (A saját részvénytől eltérően ráadásul ezek a cégek a közgyűlésen szavazhatnak még úgy is, hogy a részvényeket csak bérlik a Moltól.) Ennek megfelelően elemzők a Mol vezetőségének befolyását saját társaságuk felett - a nyilvános adatok alapján - immáron több mint 40 százalékra teszik. Ilyen szempontokat a PSZÁF közleménye nem érint. Binder István ezzel kapcsolatban kérdésünkre úgy fogalmazott, a PSZÁF az ügy összes vonatkozását megvizsgálva hozta meg döntését. Azt a kérdésünket nem kívánta kommentálni, hogy hozhattak-e volna a bennfentes kereskedelem alatt vásárolt részvényekre vonatkozólag azok visszaadását előíró határozatot. Arra nézvést sem kívánt nyilatkozni, hogy a PSZÁF a most szerzett tapasztalatok birtokában szükségesnek tart-e jogszabály-módosítást. A kérdés kapcsán szükségesnek tartotta jelezni: a felügyelet csupán jogalkalmazó.

A határozat alapján kijelenthető, hogy a PSZÁF szerint a cég önfelvásárlása törvényes volt. Mostanra a parlament az olajcég dolgát a "lex Molban" még a saját részvények 10 százalékos felső határának eltörlésével is megkönnyítette.

Herczenik Ákos, a Raiffeisen elemzője szerint a bírság a Mol méreteihez képest nem számottevő. A széles körű sajátrészvény-vásárlási lehetőségek pedig nem rengetik meg a bizalmat a tőzsdei befektetőkben. A nemzetközi gyakorlatban létezik ellenséges felvásárlás elleni védekezés és saját részvények vétele is. Egy részvényesnek ezzel számolnia kell. Miután viszont az EU hivatalosan is vizsgálja a lex Molt és annak körülményeit, a végső szót ezzel kapcsolatban akár az unió is kimondhatja - tette hozzá.