Vége az ingyenszatyornak?
Másként viszonyulnak a nagy kereskedőláncok az ingyenes nejlonszatyrokhoz, mint korábban. Eddig azért kardoskodtak, hogy ne kelljen radikálisan csökkenteniük a nem lebomló műanyagból készült reklámzacskók mennyiségét, most hirtelen favorizálni kezdték a biológiai úton lebomló műanyag szatyrok forgalmazását. A hírek szerint a Tesco már az év elejétől tervezi az átállást a biológiai úton lebomló nejlon alapanyagú bevásárlószatyrokra, de több versenytársa is jelezte, hogy záros határidőn belül ezt tervezi. Emellett a kereskedők megpróbálják átszoktatni a fogyasztókat a tartós, ellenálló műanyagból vagy textilből készült szatyrokra. A piaci közmegegyezést sejtető törekvést egy nemrég benyújtott törvényjavaslat is erősítheti, mely szerint 2009-től az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű áruházakból kitiltanák a nem lebomló nejlonszatyrokat.
Az MSZP-s Oláh Lajos jegyezte indítvány várhatóan a tavaszi ülésszakban kerül a plénum elé. A honatya nem tartja kizártnak, hogy egyhangúlag dönt majd az ügyben a T. Ház. A javaslatot Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter egyelőre nem véleményezte.
Szakmai forrásaink azonban meglehetősen valószínűtlennek tartják, hogy egy ilyen joganyag átmenne az uniós szűrőn. Az egyesült uniós piacon ugyanis egy ilyen, kifejezett tiltást tartalmazó jogszabályt a többi tagállammal is el kell fogadtatni. Márpedig Franciaország épp a napokban fújt viszszavonulót egy ugyanilyen tartalmú törvénytervezet kapcsán a tagállamok gyártói lobbijával szemben. Az érvek úgy szóltak, hogy a nejlonszatyor megfelel az uniós kritériumoknak (elvileg újra hasznosítható), ezért nem lehet megtiltani használatát.
Mindazonáltal a megkérdezett kereskedők szerint könynyen lehet, hogy törvény nélkül is kivonják a nem lebomló ingyenszatyrokat. Már jó ideje rájöttek, hogy a szélfújta zacskók nem feltétlenül a legjobb reklámhordozók. Ráadásul a vevő után dobott "ingyenszatyor" évente több százmilliós költséget jelent egy nagyobb láncnak. Mára ugyanis jóval olcsóbb lett a biológiai úton lebomló műanyagok előállítása, és biztonságosabb a technológia. A kérdés inkább csak az volt, ki kezdje el a bevásárlószatyrok "zöldítését" úgy, hogy ne kerüljön versenyhátrányba. Az eddigi kereskedői kezdeményezések a "fontolva haladás" jegyében arra alapoztak, hogy a vevő maga kérje a környezetbarát szatyrot. A jelenlegi hazai szabályozás szerint 2005 óta a nem lebomló szatyrok után a kereskedőknek termékdíjat - térfogattól függően 3-25 forintot - kell fizetniük, ha az összesen kiosztott szatyrokon belül a lebomlók aránya nem éri el a 12, jövőre pedig a 16 százalékot. De a kvótarendszer ellenére is folyamatosan nőtt a szemétbe kerülő, nem lebomló műanyag zacskók mennyisége.
A környezetvédelmi tárca adatai szerint jelenleg évente 440 millió - naponta másfélmillió - műanyag szatyrot nyomnak a vásárló kezébe a kasszától való távozásnál. Ezek útja gyakorlatilag egyenesen a szeméttelepre vezetett, ahol rendkívül lassan, 300-400 év alatt bomlanak le. Hogy a cirka háromezer tonna háztartási műanyaghulladékban mekkora súlyt nyomnak a kidobott zacskók, arról nincsenek pontos adatok. A bevezetendő környezetbarát szatyrok előnyét egy hulladékgazdálkodási szakértő úgy foglalta össze: azok legalább "belátható időn belül" lebomlanak. Ám, hogy mikor csökken a szeméthegy, arról csak találgatni lehet: a bioszatyrok tetemes része csak komposztálással bomlik el, de a hazai szeméttelepek mellett az üzemi szintű komposztálók még nem épültek ki. Az újrafelhasználás tekintetében ellenben már semmi különbség nincs a nejlonhoz képest. Újrafelhasználni csak a szétválogatott háztartási műanyagot lehet. Ezt a célt szolgálná az Oláh-féle törvényjavaslat azon passzusa is, hogy az ilyen bioszatyornak zöld színe legyen - már csak a jobb elkülöníthetőség kedvéért.
Afrikában könnyebben megy a tiltás
A nem lebomló zacskók terjedését több ország is vissza akarja szorítani. Nem csoda: naponta világszerte mintegy 1,5 milliárd ilyen nejlonszatyrot osztanak ki a kiskereskedelemben. S míg a nyugati világban jobbára egy-egy városra vagy országrészre sikerült tiltást bevezetni, számos afrikai ország autokratikus rezsimjének ez könnyebben ment az ország egész területén.
Először a tanzániai Dar es-Salaamban, majd Ruandában és Eritreában tiltották be ezeket a szatyrokat - utóbbi helyeken már a repülőtéren elkobozzák a turistától a műanyag szatyrot. Amerikában a San Franciscó-i önkormányzat, Európában először Korzika tiltotta ki az áruházakból a nejlonszatyrokat. Írországban külön adót vetettek ki, így 95 százalékkal csökkent a használatuk. Fordított módon, de hasonló eredménnyel Dél-Afrikában a gyártókat kötelezték arra, hogy drágább de tartósabb zacskókat gyártsanak. Idén az angliai Modbury tiltotta ki a zacskókat, és hírek szerint Vallóniában 2010-től akarják megtenni ugyanezt.
