Albin Kurti talán az egyetlen igazi ellenzéki Koszovóban. Alapjaiban kérdőjelezi meg az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK legitimitását. Önrendelkezés! nevű mozgalmát gyakran szélsőségesnek titulálják, mert végig ellenezte a tárgyalásokat. Egy tragikus februári tüntetés óta Kurti házi őrizetben van. Filozofálgató forradalmár, az ENSZ „politikai foglya”.
Miért tart magától az ENSZ-közigazgatás?
A mozgalmunk miatt a bűnük tökéletlen. Rávilágítunk arra, hogy az UNMIK nem képviseli az érdekeinket, az akaratunkat, nem vonhatók felelősségre, s jelenléte nem hozott előrehaladást Koszovónak. Az UNMIK-nak nincs a koszovóiaktól származó legitimitása. Azt akarják, hogy az emberek csöndben hallgassanak, és ezt a csöndet beleegyezésként, konszenzusként értékelik.
Ön szerint Koszovó jobb helyzetben lenne ma a nemzetközi közösség jelenléte nélkül?
Nem, csak az UNMIK nélkül, a NATO maradhat. Minden nemzetközi jelenlétet el tudok fogadni, ha nem akarnak uralkodni felettünk. Azt akarom, hogy csak a koszovói kormánynak legyen hatalma felettem.
Most úgy tűnik, a függetlenség elérhető közelségbe került.
A függetlenség elérése ezen a módon lehetetlen. A függetlenség szó márkanév lett, nincs igazi tartalom mögötte. Az EU a legkisebb közös nevezőre törekszik, és az maximum egy sajtóközlemény súlyú dokumentum lesz. Nem hiszem, hogy a státusz ügyét az EU előbbre tudná mozdítani, arra csak a koszovóiak képesek. De nem úgy, hogy a tévében nézik a politikusainkat, hanem úgy, hogy a függetlenség iránti vágyukat cselekvésbe, azaz tüntetésekbe fordítják át. A mi akaratunkat Pristina utcáin kell megmutatni. Koszovóban válságmenedzselés folyik. De a nemzetközi közösségnek a válság valójában csak a válság kirobbanását jelenti. Nem veszik figyelembe a probléma strukturális okait. Hashim Thaci megválasztott kormányfő több hónapig ki fogja tolni a függetlenség kikiáltását. A kormánykoalíció megalakulása is ezért tart ilyen sokáig. Ez az UNMIK érdeke. Az ENSZ-közigazgatás tolerálja, hogy a politikusaink korrupt módon meggazdagodtak, akik ezt úgy fizetik vissza az UNMIK-nak, hogy politikailag engedelmeskednek.
Lehet szó társadalmi mobilizációról erőszak nélkül?
Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz. Minél hosszabb és mélyebb a hallgatás, annál elsöprőbb a vihar. De a tüntetésekre való megfelelő felkészülés a legfontosabb, hogy valódi eredménye legyen a megmozdulásoknak.
Szerintünk először népszavazást kellene tartani a függetlenségről, aztán kikiáltani, majd az új állam elismerését kérni. A politikusaink ezt fordítva csinálják. Mintha azt várnánk, hogy az Egyesült Államok kiáltsa ki a függetlenséget. A népszavazással megakadályoznánk, hogy a képviselőink egyezséget kössenek Szerbiával.
Van egyáltalán szándék ilyen egyezségre?
Szerbia célja, hogy megossza Koszovót, és Mitrovica elszakadásával zsarolja Koszovó függetlenségi nyilatkozatát. Ez történt Boszniában is. Az Ahtisaari-terv decentralizációja szerb kantonokat hozna létre saját határokkal. Belgrád továbbra is kizárólag területben gondolkozik. Azok az albánok, akik szerb önkormányzat alá kerülnek majd, nem fogják ezt békében elfogadni. Ezt nehéz lesz kezelnie a nemzetközi közösségnek. Sajnos a világ rehabilitálta Szerbiát Milosevic bukása után. Igazságtalannak érzem, hogy ahelyett, hogy Szerbia, az „elkövető” lenne nemzetközi gyámság, az „áldozatok”, Bosznia és Koszovó felett uralkodik a nemzetközi közösség. A kérdés gyökere, hogy rossz a probléma definíciója. Decentralizációról csak a szuverenitás után beszélhetünk.
A közeljövőben felálló EU-missziót legitimnek tartja?
Csak akkor tekintem legitimnek, ha a szuverén Koszovó gazdasági támogatására érkezik. De valójában nem lesz más, mint az UNMIK. Ha valaki az alkotmány, a parlament és a kormány fölött áll mint egy Leviatán, ha megváltoztathatják a törvényeinket és kirúghatják a minisztereinket, akkor az nem demokrácia, hanem egy újabb neokolonizáló szervezet.
Albin Kurti 1975-ben született. 1997-től a prisitnai egyetemen békés diáktüntetéseket szervezett Milosevic ellen. A háború kitörése után az UCK politikai képviseleténél dolgozott. 1999 áprilisában a szerb rendőrség letartóztatta, és 2000-ben Nisben 15 év börtönre ítélték. Nemzetközi nyomásnak köszönhetően 2001-ben kiszabadult. Visszatért Pristinába, ahol azóta is politikai aktivista. Az Önrendelkezés! (Vetenvedosje!) nevű mozgalom egyik vezetője, mely tiltakozik a szerbekkel való tárgyalás ellen, és népszavazást szorgalmaz a státuszról. 2007. február 10-én az Ahtisaari-terv elleni tüntetésük erőszakba fulladt. Az ENSZ kötelékébe tartozó román rendőrök gumilövedékkel fejbe találtak két tüntetőt, akik meghaltak. Albin Kurtit azóta börtönben, illetve házi őrizetben tartják fogva. Az Önrendelkezésnek 13 ezer regisztrált tagja, és 1000 aktivistája van. Céljuk „az emberek politikai emancipálódása.”
Albin Kurti: Minden nemzetközi jelenlétet el tudok fogadni, ha nem akarnak uralkodni felettünk
