Fertőzött vagyonügyletek
A kétes önkormányzati ingatlan-és vagyonügyletek elérték azt a sűrűsödési pontot, amikor már politikai eszközként használhatók. A közelmúlt polgármester-buktatásai - példaképpen Sellye, Budakalász, Törökbálint - is jelzik ezt. A Baranya megyei kisvárosban az ügy egyszerű volt: a polgármester felesége megvette egy felszámolás alatt lévő cég ingatlanát, majd a vételárnál drágábban kínálta föl a városnak. Budakalászon sok ügy volt, ami a testület önfeloszlatásához vezetett, így például a meg nem épült uszoda, a 280 milliós állami támogatással fölhúzott, de az önkormányzat által részben viszszabérelt sportcsarnok. (A polgármestert az időközi választáson újraválasztották.)
Törökbálint polgármesterének, Keller Lászlónak a megbuktatásában már néhány nagyságrenddel nagyobb ügy játszott szerepet. Európa egyik legnagyobb, 1,2 milliárd eurós beruházása a nagyobbrészt Törökbálinthoz, kisebb részben pedig Biatorbágyhoz tartozó 140 hektáros tóparti területen valósulna meg. A Tó-park névre keresztelt területen szállodákat, irodákat, lakásokat, szórakoztató-központokat és - állítólag - a világ legnagyobb fedett bevásárlóutcáját építenék fel. Ehhez módosítani kellett a területet érintő szabályozási tervet, amit mindkét település képviselő-testülete el is fogadott, nem sokkal a 2006-os önkormányzati választások előtt. Keller, az új polgármester (aki korábban közpénzügyi államtitkár volt) azonban a közigazgatási hivatalhoz fordult, amely több törvénysértést állapított meg. Így például a terv nemes egyszerűséggel áthelyezte volna a Budapest-Hegyeshalom vasút vonalát. A jobboldali többség erre azzal vádolta meg a polgármestert, hogy nem lehet vele együttműködni, és a település ellen dolgozik. A testület végül feloszlatta önmagát, magával rántva Kellert is. Az időközi választásokat januárra írták ki.
- A zavarosban halászók egymás bütykeire lépnek - bólint dr. Vigvári András, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének tanácsadója. - Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályozása a rendszerváltozás óta lényegében változatlan. Csupán a vagyonnyilvántartásról alkottak két kormányrendeletet. Így, ami 1990-ben nem jutott eszükbe a törvényalkotóknak, az máig sincs szabályozva. Ez a korrupció melegágya. A tiszta jogi helyzet megteremtésében azonban szinte senki nem érdekelt - mindenkinek jó a zavarosban halászni. Csakhogy egyre kevesebb a hal - és egyre többen tapicskolnak a vízben. Így sokkal feltűnőbb, ha valaki jó fogást csinál.
Erősen megfogyatkoztak a könynyen értékesíthető vagyonelemek, viszont megnyílt az uniós források bőségszaruja.
A folyamatos forráshiánynyal küzdő önkormányzatok egyre nagyobb lelkesedéssel vesznek föl hiteleket. Adósságállományuk az év végére elérheti a GDP 3 százalékát. Az uniós források lehívásához szükséges önerő, illetve előfinanszírozás okán ez megduplázódhat. A fedezetül felajánlható ingatlanok azonban megfogyatkoztak. (Nem kis részben azért, mert a bedőlt hitelek okán a bankok kezébe kerültek.) Az önkormányzatok kötvénykibocsátással próbálnak pénzt szerezni. A bankoknak ez rövid hitelminősítési procedúrát és komoly kamatbevételt jelent, míg az önkormányzat konkrét hitelcél megjelölése nélkül juthat nagyobb összegű pénzhez.
De mit ajánljanak fel kiegészítő fedezetnek? Például saját polgáraik ingatlanait. Persze nem a tulajdonjogot, hiszen azzal nem rendelkeznek, csupán az elővásárlási jogukat. (Esztergom és Szentendre városa több száz értékes belvárosi, illetve Duna-parti lakás, illetve épület esetén élt ezzel a jogával.) Hivatalosan persze nem erre, hanem a város településrendezésére, az ingatlanspekuláció megelőzésére hivatkoznak. A hitel kockázata azonban ekkor már nem csupán az önkormányzaté, hanem az ingatlantulajdonosoké is. Az elhúzódó eladás pénzügyi vesztesége mellett a pénzintézet, illetve megbízottja által kikényszerített értékesítés lehetőségével is szembe kell nézniük. Mindez egyelőre csupán fikció, de a részvényvásárlás önkormányzati kockázatával sem számolt például Sopron vagy Kőbánya önkormányzata, amely elbukta a Hotel Rózsadomb projektet.
"A korrupcióval leginkább fertőzött önkormányzati terület az ingatlanokkal kapcsolatos ügyletek" - ez olvasható a most megjelent Korrupciós jelenségek az önkormányzati közigazgatásban címet viselő tanulmánykötetben. Különösen a szabályozási tervek készítésének, illetve az építési engedélyeztetés önkormányzati hatáskörben tartása intézményesíti a korrupciót - állítja Vigvári, aki szerint nem véletlen, hogy még a parlamenti előterjesztésig sem jutott el az építési hatósági jogkörök önkormányzatoktól való elvonásának ötlete. A szabályozási tervekkel, illetve az engedélyek kiadásával való üzletelés általános önkormányzati gyakorlat.
