Amerikában robbant a bomba: Irán nem dolgozik atomfegyveren
Messze ható nemzetközi és amerikai belpolitikai következményei lesznek az Iránról közzétett hírszerzési jelentésnek. A tizenhat amerikai felderítő szolgálat - benne a CIA, a katonai hírszerzés és a kémműholdakat működtető Nemzetbiztonsági Ügynökség - titkos eszközökkel megszerzett adatokra hivatkozó véleménye szerint Iránnak volt katonai atomprogramja, de azt 2003-ban a nemzetközi nyomás miatt leállította.
A "hírszerzési becslésnek" nevezett dokumentum homlokegyenest ellentmond az előző, 2005-ös jelentésnek, amely arra a következtetésre jutott, hogy Irán titkos atomfegyverprogramon dolgozik. Bush elnök októberben még világháború lehetőségéről beszélt, Cheney alelnök pedig komoly következményeket helyezett kilátásba, ha Teherán nem változtatja meg politikáját.
Bush tegnapi sajtóértekezletén azt mondta, a múlt héten tudta meg, milyen adatokra bukkant a hírszerzés. Korábban csupán azt közölték vele, hogy átértékelik az Iránnal kapcsolatos elemzést, azt nem, hogy a jelentés ekkora fordulatot hoz majd.
Bush szerint a helyzet nem változott, Irán az urándúsításra vonatkozó tudás megszerzésére törekszik, s ballisztikus rakétákat is fejleszt.
Az urándúsítás technológiája és megfelelő mennyiségű hasadóanyag birtokában Teherán bármikor meggondolhatja magát. Az elnök azt is felvetette: Irán még most sem ismeri be, hogy korábban volt katonai atomprogramja. A jelentés Bush értelmezésében azt mutatja, hogy az eddigi politika hatásos, és továbbra is "minden opció az asztalon van". Az utóbbi kifejezés az amerikai szóhasználatban a katonai megoldás lehetőségére utal.
A nemzetközi reakciókból ítélve kevesen lesznek, akik az új információ birtokában támogatni fogják az Irán elleni nemzetközi szankciókat. Diplomaták eleve furcsállják, hogy Washington két nappal a szankciók harmadik csomagjáról - az európai, orosz és kínai partnerekkel - folytatott magas szintű tárgyalások után hozta nyilvánosságra a hírszerzési jelentést. Az egyeztetésen egyetértés látszott kialakulni a szigorításról, miközben Nicholas Burns amerikai külügyminiszter-helyettes már tudta, hogy hamarosan "robban a bomba".
Európai és amerikai illetékesek egybehangzóan úgy vélik, hogy nehéz lesz elfogadtatni az újabb szankciókat. Csak a német külügyminisztérium szóvivője nyilatkozott úgy, hogy az eddigi kettős hozzáállás helyes, Iránt egyszerre kell ösztönözni és szankciókkal fenyegetni.
Az amerikai hírszerzési jelentés, mint azt Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet nem mulasztotta el azonnal kiemelni, igazolta a moszkvai álláspontot. Az orosz vélemény mindvégig az volt, hogy nincs bizonyíték az iráni fegyverprogramra. Bush hétfőn negyvenperces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Közel-Keletről és Iránról. Bush megemlítette a vasárnapi oroszországi választások tisztaságával kapcsolatos aggodalmakat is.
Putyin Moszkvában az iráni nemzetbiztonsági tanács titkárával találkozva azt mondta, hogy Oroszország üdvözli Teherán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség együttműködését, és elvárja, hogy Irán nukleáris programja nyitott, átlátható és ellenőrizhető legyen.
Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter üdvözölte, hogy az USA realisztikusan módosítja véleményét, és végre az egész világ meggyőződhetett a teheráni nukleáris program békés természetéről. Az iráni parlament külügyi és nemzetbiztonsági bizottságát vezető Alaeddin Boruzserdi szerint az amerikai bejelentés az ENSZ BT-ben Oroszország és Kína pozícióit erősíti. Demokrata párti politikusok, köztük az elnökjelöltek többsége szerint az új hírszerzési jelentés ellentmond a Bush-kormányzat által az iráni fenyegetéssel kapcsolatban használt szólamoknak.
Általános vélemény, hogy a bejelentéssel elhárult a borúlátó szakértők által 2008-ra jósolt katonai konfliktus veszélye, az Egyesült Államok az új értesülések birtokában egyelőre nem fog csapást mérni az iráni nukleáris létesítményekre. Eddig egyedül Izrael jelezte különvéleményét. Ehud Barak védelmi miniszter valószínűsíti, hogy Irán atombombán dolgozik.
