Szilvásy Péter, a polgári titkosszolgálatokat irányító Szilvásy György miniszter testvére jelenleg is az Egymásért Egy-Másért Alapítvány munkatársa. Erről ő maga beszélt kedden, az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló országgyűlési bizottság ülésén.

Szilvásy Péter nemcsak beszélt: fényképezett és vetített is. Egyrészt folyamatosan fotózta az ülésen jelen lévő újságírókat és az őt kérdező bizottsági tagokat, másrészt levetített egy, a bizottság munkájának témájához valójában semmilyen formában nem tartozó diasorozatot - az abortuszról. Ennek okát csak a meghallgatása végén jelölte meg, idézzük őt: "Gyerekek kértek meg rá, hogy mondjam meg a politikusoknak, tele van a hócipőjük azzal, hogy az ország politikai harcszíntérré vált."

És akkor idézzük Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnökének válaszát is: Szilvásy Péter kivételes helyzetben van, mert ezt egy vasárnapi ebédnél is elmondhatja a testvérének. A vetítés és Demeter frappánsnak szánt válasza közt azonban más dolgok is elhangzottak: Szilvásy Péter elmondta például, hogy 2007 januárjában kereste meg őt az alapítvány, mert az úgynevezett Dobó-kutatásukhoz kerestek grafológust. Ezt követően ő vetette fel, hogy a tevékenységet bővítsék, és a tehetséges gyermekek felkutatására is terjesszék ki. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: belekezdtek a programba, ám ez az alapítvány körül kialakult ügy miatt leállt. Szilvásy egyébként, mint mondta, rákérdezett az alapítványnál, hogy a testvérei (Szilvásy György, illetve Szilvásy István, az Állami Egészségügyi Központ vezetője) miatt keresték-e meg őt, de nemleges választ kapott. Hangsúlyozta: ezt követően már nem foglalkozott azzal, hogy ki ajánlotta őt az alapítványnak grafológusként.

A testület meghallgatta Szilvásy György titokminisztert is, ám ő csupán a májusban általa elrendelt vizsgálat eredményét ismételte meg. E szerint az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - a miniszter által közelebbről meg nem határozott - szerződéses viszonyban állt ugyan, ám nem fedőszervezetként működött.

Szilvásy ezúttal is megerősítette: az alapítvány kapcsolatépítési kísérletének minősíti, hogy a kuratórium elnöki székébe egy nyugállományú rendőrt ültettek, tagjai között pedig aktív és egykori nemzetbiztonsági tisztek is voltak. Ugyanezzel magyarázta, hogy a szervezet támogatta a testvére vezette BM-kórházat, illetve grafológus testvére kutatásait. Ennek ellenére - amint azt a vizsgálat eredményei is alátámasztják - az alapítvány politikai kapcsolatépítési próbálkozásai nem jártak eredménnyel - szögezte le.

Maga ennél többet nem kívánt mondani. Azt közölte, hogy az ügyről további részleteket Galambos Lajos korábbi NBH-főigazgató és Gyarmati György, a hivatal volt megbízott főosztályvezetője - aki a kuratórium tagjaként is dolgozott - tudhat, ezért őket felmentette a titoktartási kötelezettség alól. A bizottság a két embert korábbi ülésén hallgatta meg, ám sok részlettel nem szolgáltak.

Heves vita után a testület a szocialisták javaslatára úgy döntött, hogy Laborc Sándort, az NBH megbízott főigazgatóját nyílt ülésen kérdezik. Túl bőbeszédűnek azonban ő sem bizonyult, bár ígérte, hogy az alapítvánnyal kapcsolatban a hivatalnál rendelkezésre álló dokumentumokat a bizottság rendelkezésére bocsátja. Kérdésekre válaszolva is csak annyit mondott, hogy az alapítvány kuratóriumának elnökével, illetve alapítójával sem neki, sem az NBH-nak nem volt kapcsolata. Laborc egyébként ugyancsak azt hangoztatta, hogy az ügyről ennél többet Galambos és Gyarmati tudhat.

Vagyis a kör bezárult: több bizottsági ülés után sem derült ki, hogy az 1,2 milliárd forintos adó-, vám- és áfacsalással gyanúsított szervezetnek tulajdonképpen mi köze volt a titkosszolgálatokhoz.

Szilvásy Péter fényképez