A trojkát is megosztotta Koszovó

Ausztria láthatóan a szívén viseli Koszovó jövőjét: a bécsi külügyminiszter tegnap konferenciát rendezett a térség biztonságáról, amelyen Jaap de Hoop Scheffer NATO főtitkár, Joachim Rücker, az ENSZ különmegbízottja és Pieter Feith az EU Tanácsának helyettes főigazgatója is részt vett. Ursula Plassnik a tanácskozás létjogosultságát azzal indokolta, hogy a Koszovóban élő embereknek a státuszkérdés megoldásától függetlenül is joguk van a biztonságra, stabilitásra, a kiegyensúlyozott és kiszámítható hétköznapokra.

A konferencia napján Alekszandr Botsan-Harcsenko, a Koszovó státuszának ügyében tárgyaló trojka orosz tagja a bécsi Die Presse-nek adott interjúban határidő nélküli tárgyalásokat sürgetett. Elmond-ta, ez az eredménytelenül véget ért közvetlen tárgyalásokon kialakult jó légkör miatt is ésszerű lenne. Az orosz diplomata arról is beszélt, hogy a trojka jelentése – amelyet december 10-ig kell az ENSZ-főtitkárhoz eljuttatni – nem fog közös javaslatot tartalmazni Koszovó státuszára vonatkozóan, mivel e kérdésről az Egyesült Államok és Oroszország eltérően vélekedik. Másrészt Oroszország nem ellenzi alapvetően az EU új koszovói misszióját, ám meggyőződése: egy ilyen küldetés ENSZ-mandátum nélkül illegális lenne.

Botsan-Harcsenko felhívta a figyelmet arra is, hogy Koszovó függetlensége példa lehet Bosznia számára, márpedig az ottani helyzet szerinte igen kényes. Ezt a nézetét alátámasztani látszik Zeljko Komsic, a boszniai háromfős kollektív elnökség horvát tagja, aki a France 24 hírtelevízióban kijelentette: negatív hatást gyakorol Boszniára a koszovói helyzet, pontosabban az, hogy a koszovói albánok kilátásba helyezték a függetlenség kikiáltását.

A boszniai vezetők tegnap egyébként az utolsó pillanatban megegyeztek egy olyan új szavazási rend elfogadásában, amely lehetővé teszi, hogy folytatódjanak a rendőrségi reformról szóló tárgyalások. Az új szabályok révén a törvényhozóknak nehezebbé válna a döntéshozatal megakadályozása azzal, hogy nem jelennek meg a szavazásnál. Ehhez legtöbbször a boszniai szerbek folyamodtak. A szerbek féltékenyen őrzik autonómiájukat a központi hatalom kárára. Tiltakozásul a nemzetközi főmegbízott, Miroslav Lajcak által kidolgozott szavazási reform ellen, november elején a szerb miniszterelnök, Nikola Spiric lemondott. A szerb képviselők azzal fenyegetőztek, működésképtelenné teszik a parlamentet, ha Lajcak nem módosítja javaslatát. A szlovák diplomata közölte: ha a parlament nem fogadja el a szavazási rendet december 1-jéig, ő lépteti életbe azt. A szerbek feltehetően azért ejtették ellenvetésüket, hogy az ország közelebb kerüljön a stabilizálási és társulási egyezmény aláírásához, amely az első lépés az EU-integráció felé.

Bécs

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.