Ismét kiemelten, vagyis nem pályázati rendszerben támogatható fejlesztési tervekről döntött a kormány: 71 olyan projekt van, amelyek - ha sikerül megfelelő tervdokumentációt öszszeállítani és a szükséges engedélyeket beszerezni - fél éven belül indíthatóak. Az elméletileg érvényes határidő szerint legalábbis május végéig kellene a támogatási szerződéseket aláírni. Hogy ez sikerülhet-e, az a nyáron elfogadott tervek eddigi tapasztalataiból kiindulva erősen kétséges. Az első körös terveknél ugyanis még mindig sok a kérdőjel, holott az első aláírási határidő ott január vége - ez három hónappal, április végéig tolható ki.

A második körben 216 projekt indult, ezeket szeptember végéig kellett benyújtani. Ebből 69 formailag sem felelt meg. Vélhetőleg hiányos volt az elő-megvalósíthatósági tanulmány, egyedileg nem, csak pályázatos úton támogatható célokhoz kértek pénzt, vagy olyan projektgazda igényelt támogatást, amely nem tehette volna. Lapunk értesülései szerint például a Balaton-parti kempingek jó része felett rendelkező SCD Holding öt projekttervet nyújtott be, különféle tóparti turisztikai beruházásokra kértek öszszesen 19,1 milliárd forintot. Elvileg magáncég ilyen formában nem vagy csak nagyon indokolt esetben részesülhet uniós támogatásból. Ezért minden bizonnyal az SCD sem kaphat így uniós közpénzt.

A formailag megfelelő 147 projekt közül százról döntött tegnap a kabinet (a többire januárban kerül sor). Hetvenegyre ígért uniós pénzt, 16-ot továbbfejlesztésre javasolt és 13-at elutasított. Lapunk úgy tudja, hogy az eredetileg benyújtottak között közel 70 olyan terv volt, amit nyáron továbbfejlesztésre javasolt a kormány. Vagyis a korábban erősen feltételes kormányzati igent kapó 82 tervből ennyit sikerült továbbfejleszteni. Igaz, nem minden tervnél megfelelően. Mint megtudtuk, akadt néhány olyan eset, amit a kormány a nyáron még jónak, csak nem elég kimunkáltnak ítélt, a szakértők viszont most elutasították. (Korábban megírtuk: vagy kéttucatnyi projekt esetében a szakértők elutasító vagy további munkára intő véleménye ellenére siettette a kormány a támogatást.)

Jó példa lehet a Tüskecsarnok esete - igaz, egyelőre nem tudni, itt mit léptek a szakértők. A terv szerint nagy befogadóképességű konferenciaközponttá alakítanák a lágymányosi részen található létesítményt. A 2,4 milliárdos támogatást igénylő 8-9 milliárdosra taksált tervet nyáron továbbfejlesztendőnek ítélték, a projektet most is benyújtották, majd - a Napi Gazdaság hírei szerint - úgy döntött az önkormányzati és területfejlesztés tárca, hogy a fejlesztés összetettsége miatt inkább nem kérnek az uniós pénzből, magántőkéből építkeznek.

A támogatott tervekre 135 milliárd forint juthat, ha tényleg sikerül elindítani őket időben. A pénzből többek között jut egyes termálfürdők felújítására, a büki gyógyfürdő például hárommilliárd forintot kért a célra. Számos turisztikai projektgazda most próbálkozott újra, ugyanis a nyári kormánydöntéskor viszonylag kevesüknek ítéltek pénzt. Így juthat a székesfehérvári turisztikai látványosságokra közel kétmilliárd forint, ha a kért összeget meg is adják. Az egyik legnagyobb, támogatott cél Záhony térségének fejlesztése: a közúti és ipari, logisztikai beruházásokra több mint 7 milliárd forintot kért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a vasúti fejlesztésekre pedig több mint 9 milliárdot.

Útépítésre most is sok pénz juthat: ez alkalommal több alsóbbrendű útszakasz felújításához adja támogatását a kormány - például az Ormánságban -, és uniós pénzből felújítanák a fővárosi Margit hidat is - információink szerint ehhez hatmilliárd forintra lenne szükség.

Most mondott igent a kormány több megkezdett kórházfejlesztés támogatására. A benyújtott projektek között volt például a fővárosi Uzsoki utcai kórház és a Szent Imre Kórház fejlesztése, valamint a Semmelweis Egyetem igényelt 7,6 milliárdot a Korányi projekt néven futó beruházáshoz - utóbbi tervet eredetileg nyolcmilliárdosra szabták, és vélhetőleg a szakértők nyári véleménye folytán "sikerült" mérsékelni a büdzsét.