Kisebb lesz az idei hiány a korábban jósoltnál is: a GDP 6,2 százalékát teszi majd ki a legújabb kormányzati előrejelzés szerint. A kormány pénteken adja le az Európai Bizottságnak az aktualizált konvergenciaprogramot, és ebben ismét, másodszor csökkentik az idei hiányelőrejelzést. Az eredeti prognózis 6,8 százalék volt, ezt korábban már 6,4-re mérsékelték. Veres János pénzügyminiszter szerint a vártnál valamivel kisebb deficit a kicsivel jobban teljesülő bevételek és a visszafogott kiadások eredménye.

A hivatalos indoklás szerint teljesen más kérdés, hogy az infláció is megugrik - az ebből származó többletbevételt ugyanis nyugdíjtöbblet formájában nagyjából kifizetik. Igaz: idén tényleg csak nagyjából. Az eredetileg 6,2 százalékra tett idei inflációt - a megugró mezőgazdasági árak miatt - már korábban 7,5-re emelték, ez volt az alapja a novemberi nyugdíjkiegészítésnek is. Az aktuális várakozás ennél is rosszabb, 7,9 százalékos idei inflációt tartalmaz - ám a változást már nem érvényesítik a nyugdíjakban. (Ezzel több mint ötmilliárdot spórol a büdzsé.) A jövő évi 4,8 százalékos új inflációs jóslat más ügy. A nyugdíjemelést eredetileg ugyan 4,5 százalékos 2008-as inflációval tervezték, de a parlamentben kedden felkerekítették a nyugdíjemelési mértéket 4,9-ről öt százalékra. Ez pont megfelel az új inflációs jóslatból következő kötelezettségnek.

A kabinet szerint az inflációs pályán csak átmeneti lesz a kitérő, és 2009-re már 3 százalék környékére csökken a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Ebben a jegybankkal megegyeznek a várakozások. Differencia a kabinet és a jegybank növekedési elképzelései között van. A kormány csökkentette az idei GDP bővülésre vonatkozó prognózisát: 2,2 százalék helyett immáron 1,7 százalékot vár csupán (a jegybank nagyjából ugyanannyit: 1,6 százalékot). Nagy különbség a jövő megítélésében van. A kormány szerint van esély felgyorsulnia a gazdaságnak úgy, ahogyan korábban várták, 2,8 százalékos ütemre jövőre és 4 százalékosra 2009-re - a jegybank szerint aligha. Az MNB 2008-ra 2,4 százalékos ütemet vár, és azt követően is csak 3,2 százalékosat. Az eltérést a pénzügyminiszter azzal magyarázta, hogy lehetnek a prognózisok között különbségek. A maguk nagyobb növekedési várakozását pedig részben statisztikai okokkal indokolta (hiszen alacsonyabb lesz az idei bázis), részben pedig azzal: jövőre már nem csak az export növekszik, hanem kissé a lakossági fogyasztás, várhatóan nem ismétlődik meg az idei katasztrofális év a mezőgazdaságban, és beindulhat az építőipar is. Veres szerint számítani lehetett arra, hogy az egyensúly megteremtése növekedési áldozattal és inflációs veszteséggel is jár, de már látszanak a program eredményei, a hatások átmenetiek lesznek.

A pénzügyminiszter azt mondta: a kormánynak továbbra is az a célja, hogy 2009-re teljesítse az ország az euró-bevezetés feltételeit. (Az államadósságszámok jobbak lesznek ugyan a korábban várt 70 százalék fölötti mértéknél, de nem mennek belátható időn belül a 60 százalékos küszöb alá - igaz, itt a ráta csökkenése is elég a feltétel kipipálásához.) Mindez annyit jelent: 2009-ben kérheti az ország a felvételét az euró előszobáját jelentő ERM II rendszerbe, így legelőbb 2011-ben lehetne bevezetni a közös pénzt Magyarországon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez lenne a céldátum - Veres nem is beszélt ilyenről, 2011-et pedig szóba se hozta.

Az új konvergenciaprogram számai

Forrás: PM, * Kamatkiadások nélküli

Veres János az új konvergenciaszámokkal. Van másik