Kissé korán nyújtotta be negyedik legfontosabb reformjavaslatát a kormány - derült ki az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén, a pénzügyi egyensúly garantálásáról és az új költségvetési hivatalról szóló javaslatcsomag parlamenti vitájának megkezdése előtt. Két hete, a tervezet benyújtásakor Gyurcsány Ferenc kormányfő még azt mondta: a terv a parlamenti pártokkal szoros együttműködésben készült, hiszen kétharmados, betonbiztos szabályokat szeretnének létrehozni. Igaz, már akkor nyilvánvaló volt: egyetértés legfeljebb csak az elvekben van meg, sok részletkérdés tisztázatlan.

A költségvetési bizottság a tervezet általános vitára alkalmasságáról döntött - meglehetősen éles szócsatákat követően. Az derült ki: azon kívül, hogy kell valamilyen szabály, alig van megegyezés valamiben.

Bár az ellenzék nem állt elébe a javaslatnak (tartózkodott a szavazástól, miközben a kormánypártiak igennel voksoltak), azt nem lehet mondani, hogy egyetért vele. Az ülésen Veres János pénzügyminiszter és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is megjelent. A miniszter ki is emelte: azzal kíván jelentőséget adni a tárgyalásnak, hogy maga jött el a bizottsági ülésre, ami ilyen esetben nem igazán szokás. A tárgyalást két ellenzéki képviselő jelenlétében kezdte a testület (a kormánypártiak rendesen felvonultak), és a létszám a többórás vita végére sem sokkal nőtt. Igaz, Veres Jánosnak gyorsan távoznia is kellett - ezért nem válaszolt az elhangzott kritikai észrevételekre, pedig azokból akadt bőven.

A javaslat - mint a miniszter ismertette - egyensúlyőrző automatizmusokat épít a költségvetés készítésének rendszerébe. Előírnák - kétharmados szabállyal -, hogy az államadósság reálértéken nem emelkedhet, nem szabad hiánnyal tervezni az alapköltségvetést (a kamatkiadások nélküli elsődleges egyenlegnek pozitívnak kell lennie). Ezenkívül létrehoznák a törvényhozás költségvetési hivatalát, amely minden szaktörvényt és módosítást "beárazna" aszerint, hogy betartása mekkora állami kiadással járhat, másrészt vizsgálná: valóban megfelelően vázolta-e a kormány a makrogazdasági pályát, és jól számolt-e az egyes kiadásokkal a tervekben.

Az Állami Számvevőszék elnöke - tőle szokatlan módon - kemény kritikával illette a tervet. Kovács Árpád azt mondta: Nyugat-Európában sehol nem alkalmazzák a reáladósság-korlátozást (ahol van, ott a kiadásoknak húznak meg plafont, egy bonyolultabb képlet alapján). Azt azonban elismerte: számításaik szerint ezek a szabályok - ha 2002 és 2005 között életben lettek volna - a mostaninál 40 százalékkal kisebb adósságállományt garantáltak volna. Igaz - jegyezte meg -, nincs az a szabály, amit a parlament és a kormány közös erővel ne tudna megkerülni. De, hogy ne legyen kétség afelől, hogy mondatai mennyire kritikai élűek, azt is hozzátette (láthatóan a szocialista frakció képviselői felé fordulva): amennyiben ezek a szabályok életbe lépnek, megszorítást, jelentős költségvetési megtakarítási kényszert hoznak a következő években. Értsd: 2009-2010-ben ilyen szabályok mellett biztosan nem osztogathatnak majd a szocialisták. Kovács Árpád azt is kifogásolta, hogy a szankciórendszer féloldalas. Amíg a bevételi oldalon rendkívüli terhek, büntetések járnak a szabálytalankodóknak (az adót elkerülőknek), addig a kiadásoknál nincs semmilyen szankció. Ezt - vélhetően - a költségvetési gazdálkodásáról szóló új státusztörvény tartalmazza majd.

Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke is leginkább a hivatal szükségességét vitatta. Szerinte a 96 fős induló létszámmal tervezett hivatal túl nagy - a konvergencia-tanács három szakértője jól el tudott látni ehhez igencsak hasonló feladatot. A volt pénzügyminiszter vitatta, hogy az új hivatal erős kontrollt jelent majd - hiszen az általa megfogalmazott ellenvéleményhez semmilyen szankció nem kapcsolódik, a kormány nem köteles figyelembe venni. Jelezte: hajlandók a további egyeztetésre - ennek szükségességét Veres János és Kovács Árpád is fontosnak tartotta -, de benyújtják saját javaslataikat is: a költségvetési tanács létrehozását és a miniszterek anyagi felelősségéről szóló javaslatukat ismét előterjesztik.

Az ÁSZ-nak nem hiányzik az új hivatal

A számvevőszék elnöke kijelentette: a képviselők döntésének megfelelően alkalmazkodnak majd az új szabályokhoz - azt a véleményét azonban nem rejtette véka alá, hogy az ÁSZ szerint nincs szükség új hivatalra. (A 2009-es számvevőszéki elnökválasztást többesélyessé tenné az új hivatal léte - akkor két testület két vezetőjéről könnyebben állapodna meg kormánypárt és ellenzék. Ha nincs hivatal, a jelenlegi elnöknek nagyobb esélye van az újraválasztásra. Ráadásul egy új szervezet a számvevőszék tekintélyét is csorbítaná.) Kovács Árpád szerint alkotmányosan aggályos, ha két szervezetnek van ellenőrzési jogosítványa, és problémás, hogy a javaslat nem határozza meg pontosan, ki és hogyan végezné a költségvetési ellenőrzés mostani feladatait. A kormányzati nyilatkozatok szerint ez maradna az ÁSZ-nál - ám ebben az esetben a felsorolt egyéb feladatok mintha indokolatlanul nagy költséget emésztenének fel. A hivatal tervezett kétmilliárdos költségvetése túlzónak tűnik, hiszen a hivataltól várthoz hasonló felméréseket, elemzéseket 20-100 millió közötti összegért meg lehet venni.

A költségvetési hivatal tervezett büdzséje (millió forint)

Forrás: törvénytervezet indoklása

2008-banTeljes évre

Személyi kiadások (96 fő: egy elnök, egy helyettes, négy főigazgató, belső ellenőrzési vezető, 12 igazgató, 24 vezető elemző, 24 elemző, 12 gyakornok, titkárnők, sofőr, üzemeltetés)3721117

Dologi kiadások (tanfolyamok a hatástanulmányok módszereiről, egyéb működési költségek

Informatika (informatikai kapcsolat megteremtése a kincstárral és az Országgyűléssel, alapvető szoftverek beszerzése és a speciális programok megírása, íratása, a gépeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja, amortizáció)419206

Egyéb felhalmozási kiadás (6 fax és másoló, bútorok, 3 személygépkocsi, telefonközpont)