Start a Fehér Házban
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a keddi konferencia utáni közleménye elismeri, a felekre nehéz, kockázatokkal és áldozatokkal járó munka vár. A nehézségekről sokat elárul, hogy a palesztinok és az izraeliek csak percekkel a tegnapi konferencia kezdete előtt tudtak megállapodni közös nyilatkozatuk a szövegében. Az egyezség lényegéhez tartozik, hogy a béketárgyalások nem az eddigi "kvartett", az USA, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió égisze alatt zajlanak majd. A vitás kérdésekben Amerika lesz az egyedüli döntőbíró. Cserébe Bush elnök a zárt ajtók mögött is arról biztosította mindkét felet, hogy szilárdan elkötelezte magát, és elnökségének hátralévő 14 hónapját a közel-keleti béke ügyének kívánja szentelni. Mahmud Abbasz egyik tanácsadója a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, Annapolis PR-akció volt, még minden megváltozhat. Bush azzal nyerte meg a palesztinokat, hogy kifejtette: az USA nemzetbiztonsági érdekének tekinti a közel-keleti békét, és reméli, hogy a siker segítene az iraki rendezésben.
Az izraeliek és a palesztinok azt az elvet is elfogadták, hogy a részmegállapodások a tárgyalás végén egy nagy csomagot alkotnak majd. A több mint hat évtizedes konfliktus központi kérdéseit illetően egyik fél sem engedett, bár Olmert beszédében azt mondta, hogy a béke érdekében Izrael kész fájdalmas, kockázatokat is hordozó kompromisszumokra. Új javaslatok eddig nem hangzottak el. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló hat kérdést említett, amelyekre választ kell találni: a palesztin területeken létesített zsidó településeket, a palesztin menekültek Izraelbe való visszatérését, Jeruzsálem közös fővárosként való megosztását, a palesztin állam határait és biztonságát, illetve a vízkészletek megosztását. Izraeli részről ezekkel kapcsolatban csak annyit mondtak, minden kényes problémáról hajlandók tárgyalni. Egyet hozzá is tettek a listához: a palesztinoknak el kell ismerniük, hogy Izrael zsidó állam. Ennek a deklarációnak hatása lenne az egykori menekültek jogaira. A felek abban is egyetértenek, hogy vissza kell térni a 2003-as "útitervhez", és mindkét oldalnak meg kell valósítania az abban foglalt gazdasági, biztonsági és bizalomerősítő intézkedéseket.
Mark Regev izraeli külügyi szóvivő szerint az erősíti a megegyezés esélyét, hogy bizalom alakult ki Olmert és Abbasz között, másrészt a békekonferencián 14 arab állam is részt vett. Az Arab Liga főtitkára, Amr Musza megismételte a szervezet 2002-es ajánlatát: a palesztinokkal való megállapodás és a megszállva tartott arab területekről való kivonulás fejében az arab világ végleg békét kötne Izraellel.
A békefolyamat következő eseménye a december 12-i első tárgyalási forduló. Öt nappal később Párizsban értekezletet tartanak, ahol ott lesz a legtöbb annapolisi résztvevő. A napirend a palesztinoknak nyújtandó gazdasági támogatás. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, jövőre Moszkva is szervez egy utókonferenciát.
