Egymásért: senki nem tud semmit?
Sokkal összetettebb, árnyaltabb és kuszább kapcsolatok nyomaira bukkantak a titkosszolgálat és az Egymásért Egy-Másért Alapítvány közt, mint azt korábban feltételezték - jelentette ki az alapítvány tevékenységének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló eseti bizottság fideszes elnöke a testület tegnapi, zárt ülése után. A bizottság délelőtt Gyarmati Györgyöt, az NBH korábbi megbízott főosztályvezetőjét, az alapítvány volt kuratóriumi tagját és Galambos Lajost, a hivatal nyugalmazott főigazgatóját hallgatta meg.
Demeter Ervin - további részletek említése nélkül - közölte: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az alapítvány viszonyát illetően számos kérdés fogalmazódott meg. Arra az újságírói felvetésre, volt-e intézményes kapcsolat közöttük, Demeter annyit árult el: ezzel öszszefüggésben is ellentmondásos tájékoztatást kaptak.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága júniusban egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az alapítvány bizonyosan nem volt a titkosszolgálat fedőszerve. A jelentésben ugyanakkor megállapították, hogy "az alapítvány részéről feltételezhető, hogy politikai kapcsolatépítésre törekedtek". Ezt támasztja alá, hogy az Egymásért Egy-Másért több állami szervet - így az azóta megszűnt BM-kórházat - támogatott.
A tegnapi meghallgatás után Demeter elmondta, hogy az ülésen az NBH, illetve a vám- és pénzügyőrség közötti kapcsolatot is kritika érte. Egyes állítások arra utalnak, hogy ezen a területen lehetnek bizonyos rendellenességek. Ez akár erősítheti is azt a vélekedést, hogy a vámosok az alapítvány elleni vizsgálattal a titkosszolgálat "lábára léptek". A formalizált kapcsolatnak viszont ellentmond, hogy egyetlen titkosszolgálat sem hoz létre olyan fedőszervet, amelynek meghatározó vezető tisztségeibe saját volt embereit ülteti. Könnyen lehet tehát, hogy az alapítvány csak egyes személyeken keresztül kapcsolódott az NBH-hoz, és ez az összefonódás nem a titkosszolgálatok érdekeit szolgálta. Inkább arról lehet szó, hogy valaki saját üzleti céljaira használta fel a kuratóriumi elnöki székbe ültetett egykori rendőr Földesi-Szabó Lászlót és a volt nemzetbiztonsági tiszteket. Most egyébként a balhét is nekik kell elvinniük, hiszen a kuratóriumi elnök a jótékonysági célú alapítvány által elkövetett 1,2 milliárdos csempészet és áfa-, illetve vámcsalás egyik gyanúsítottja, s emellett kilencszázmilliós sikkasztást is a terhére rónak.
A bizottság délután a titokminiszter testvérét, Szilvásy Istvánt, a volt BM-kórház főigazgatóját - az Állami Egészségügyi Központ jelenlegi vezetőjét - faggatta az intézménynek juttatott támogatásról. Ő elmondta, hogy az alapítvány kereste meg tavaly novemberben. Szilvásy közlése szerint a havi egy-kétmilliós támogatás jól jött a megszűnésre ítélt kórháznak, mert sok embert kellett elbocsátani. Arról azonban keveset árult el, hogy ténylegesen mire költötték a pénzt. De arra sem tudott magyarázatot adni, hogy miért a főigazgatóval vették fel a kapcsolatot, és miért nem a kórház alapítványainak valamelyikén keresztül nyújtották a támogatást. Azt viszont Szilvásy hangsúlyozta, hogy csak a sajtóból értesült az alapítvány visszaéléseiről.
