Az egykori szerény, jellegzetes orosz faházakat egyre több  helyen váltják fel pazar villák; a telkeket masszív kerítés,  helyenként három méter magas kőfal veszi körül, eltakarva a kandi  szemek elől a dúsgazdag lakók édes életét. Putyin mellett olyanok  vettek itt ingatlant az utóbbi tíz évben, mint Roman Abramovics  milliárdos, a Chelsea futballklub tulajdonosa, Tatjana Djacsenko, a  néhai Jelcin elnök leánya, Jurij Luzskov moszkvai főpolgármester,  Vlagyimir Jevtusenko milliárdos, Vlagyimir Zsirinovszkij pártvezér,  Pjotr Aven bankár, Nyikita Mihalkov filmrendező, Aliser Uszmanov  milliárdos. Sokan közülük igen gyorsan lettek igen gazdagok -  magától értetődően csakis legális módon…

A Rubljovka mentén fekvő dácsatelepeken - Novo-Ogarjovo,  Barviha, Zsukovka, Nyikolina Gora - a telkek ára az egekbe szökött.  Nem ritka, hogy egy-egy ház 10 vagy 20 millió dollárért cserél  gazdát. Ennek dacára ma is akadnak, akik nem hajlandók eladni itteni  ingatlanukat. Ilyen esetben többnyire rejtélyes módon keletkezett  tűz martalékává válik a valamelyik újgazdag által kiszemelt faház,  megkönnyítve a helyén építkezni szándékozó milliomos dolgát - írta a  Der Spiegel.

Az egyszerű oroszok szemében a Rubljovka a gyalázat  szinonimájává vált, egyben a jelképévé a hatalmasok és a plebs  közötti elidegenedésnek. Alekszandr Prohanov, a Zavtra (Holnap) című  radikális hangvételű hetilap főszerkesztője a tömegek haragját így  foglalta össze: annak, aki meg akarja menteni Oroszországot,  bombáznia kell a Rubljovkát.

Ez azonban csöppet sem könnyű vállalkozás. A Rubljovka ugyanis  nemcsak a legfontosabb, de egyben a leggondosabban őrzött út is az  országban. A környéken számtalan rendőr, titkosügynök és testőr  járőrözik, hogy elvegye a kedvét az idegeneknek a kíváncsiskodástól.  Akinél fényképezőgépet látnak, az könnyen a dutyiban találja magát:  az orosz törvények értelmezése a Rubljovka esetében meglehetősen  tágnak szokott bizonyulni…
Valakinek mégis sikerült alaposan körülnéznie, sőt filmet is  forgatnia a Rubljovkáról és az orosz nomenklatúra életéről. A  rendező Irene Langemann, egy Szibériában született és 1990 óta  Németországban élő dokumentumfilmes. Az alkotás producere Irene  férje, a Lichtfilm nevű kis kölni produkciós iroda vezetője.  Wolfgang Bergmann 50 ezer eurót fektetett a forgatásba; a büdzsé  nagyobbik részét két német tartományi tv-adó (RBB, WDR), valamint  Észak-Rajna-Vesztfália tartomány filmalapítványa fedezte.

A dokumentumfilm előzetese (Lichtfilm, 2006):

A film ősbemutatója az idei müncheni filmünnepen volt. Ezután  szeptemberben a rendező az Ural lábánál fekvő Permbe utazik, s az  ottani filmfesztiválon DVD-példányok osztogatásával igyekszik  reklámot csapni alkotásának. Feltehetően egy ilyen grátisz példány  kelti föl az érdeklődését Alekszandr Jeszinnek. A moszkvai  üzletemberként és az Art PR International cég igazgatójaként  bemutatkozó férfi azt állítja: saját dokumentumfilm-csatornát akar  létrehozni, a tv-sugárzás megkezdéséhez ideális volna a "Rubljovka -  út a boldogsághoz" bemutatása.

Később Jeszin ajánlatot tesz a világméretű forgalmazás  megvételére is, amitől a rendező és a producer kissé bizalmatlanná  válik. Ám az orosz sok pénzt, 50 ezer eurót kínál, így októberben  aláírják a szerződést. Jeszin jogot szerez arra, hogy  filmforgalmazóknak és tv-adóknak az egész világon értékesítse a  filmet. Kivételt csak Németország, Svájc, Ausztria és Franciaország  képez, az erre a térségre szóló jogokat Bergmann már eladta másnak.

Pár nappal később Jeszin megbízásából érdeklődik valaki az RBB,  majd a WDR televíziónál azzal a céllal, hogy megvegye tőlük a  sugárzási jogot. Majd október végén az orosz üzletember Frankfurtban  ismét találkozik a rendezővel és a producerrel, nyíltan megzsarolva  őket. "Pozitív esetben" megkapná a Rubljovka bemutatását érintő  összes jogot, cserébe beszállna Langemann három további filmjének  produkciós költségeibe, s előmozdítaná a filmek oroszországi  forgatását. "Negatív esetben" viszont alapos jogi vizsgálatnak  vetetné alá a német házaspár összes szerződését, koprodukcióról és  segítségről pedig ne is álmodjanak többé. "Maguk nem is tudják,  milyen nehézzé vált Oroszországban a forgatási engedélyek  beszerzése" - teszi hozzá.

Langemann számára világos, hogy Jeszin nem a saját szakállára  cselekszik, hanem egy nagyhatalmú testület áll mögötte. Ennek a  célja pedig nem más, mint meggátolni - vagy legalább a márciusi  orosz elnökválasztás utánra halasztani - a film bemutatását. Orosz  földön valakiknek erős érdekük fűződik ahhoz, hogy a Rubljovkát  "kivásárolják" a piacról - nyilatkozta a rendező a Der Spiegelnek. -  A közelgő parlamenti és elnökválasztás előtt ugyanis csak zavart  keltene egy olyan film, amely az új orosz felső tízezer életmódját dokumentálja.
(MTI)