Leaderrel bicikliúton a zölderőműig
Az Európai Unió által is jóváhagyott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatást biztosít a 2007-től 2013-ig tartó költségvetési időszakban - tájékoztatott Neupor Zsolt, az FVM Vidékfejlesztési Intézetének igazgatója. Ennek döntő része az agrárium versenyképességének növelésére és a vidék táji örökségének megőrzésére fordítható, de a nagyobb léptékű vidékfejlesztési célok helyi megvalósítására is jut mintegy 260 milliárd forint. A kistelepüléseken élők többségének ez az egyik fontos fejlesztési forrása ahhoz, hogy közösségi céljaikat megvalósíthassák.
Az országban már korábban megalakult 167 helyi közösségi irodánál idén ősszel mintegy 140 helyi fejlesztési célt megvalósító csoportot regisztráltak, amelyek 2534 települést tudhatnak maguk mögött, és összesen több mint 12 ezer (önkormányzati, civil és vállalkozói) tagot képviselve megközelítőleg 4,7 millió érintett vidéki lakossal. Az elkészített pályázatokat az irányító hatóság 2008 márciusáig értékeli, és ebből kiválasztanak 70 közösséget, Leader-csoportot. Azok a csoportok, amelyek nem kerülnek a "leaderek" közé, alkotják majd a helyi vidékfejlesztési közösségeket. Az egyes Leader-csoportok 2013-ig nagyobb forrással, kétmilliárd forinttal támogatva és nagyobb saját döntési autonómiával folytathatják a munkát. Egy-egy csoport akár félszáz településen is működhet, a fejlesztési program keretében elsőrendű feladatuk a munkahelyteremtés, a gazdaság fejlesztése, többek között a mikrovállalkozások, kis mesterségek, a falusi turizmus fejlesztése annak érdekében, hogy ne csak az agrárgazdaság nyújtson megélhetést. Az elnyerhető pénzből jut a középületek, műemlékek, templomok felújítására is - mondta Neupor Zsolt.
A helyi közösségek pedig egymilliárd forintot használhatnak fel céljaik megvalósításához. Ők tovább működnek, de csak az ÚMVP úgynevezett III. tengelyének forrásaira tervezhetnek, és döntési pozíció helyett döntés-előkészítő szerepük lesz.
Balsay Zsuzsanna, Kimle polgármestere rutinos, és a korábbi szigetközi Leader program eddigi tapasztalataira alapozva indultak idén is a Leader-pályázaton. Beszámolt arról, hogy a Szigetköz-Mosoni-sík térségén lévő 34 települést és az itt élő közel 54 ezer lakost képviselő közösséget 152-en alapították. A térség közlekedési előnyeit kihasználva elsősorban a turizmus fejlesztésében szeretnének kialakítani érdekes, a látogatók számára is vonzó lehetőségeket. Fejleszteni akarják az öko-, falusi, vízi, kerékpáros-, gyógy-, horgász-, lovas és vadászturizmust. Ezzel párhuzamosan igyekeznek a nemzetiségi, kisebbségi kultúra értekeit felkarolni. A polgármester szerint új munkahelyekre elsősorban a vendéglátó, idegenforgalmi és a szolgáltató ágazatban számítanak. A gazdaság fejlesztése során a helyi termékek, hagyományos áruk piacra jutását szorgalmazzák, és a biogazdálkodás kiterjesztését szeretnék elérni. A kis- és középvállalkozások támogatásával mintagazdaságokat alakítanának ki. A másik "sláger" a megújuló energiaforrások felhasználása, erre a Mosoni-síkon a szélenergia és a térségben több lefojtott, hasznosításra váró termálkút is lehetőséget kínál. A tájegységekre egykor jellemző régi mesterségek felelevenítése mellett vízi- és szélmalmok újraindításával is próbálkoznának.
Negyven közép-dunántúli település 65 ezer lakosának ígér jobb életet a Vértes-Gerecse helyi közösség programja - mondta Schundler Tibor, Baj község polgármestere. Móricz Beátától, a tatai helyi vidékfejlesztési iroda vezetőjétől megtudtuk: a közösség már régen egymásra talált, a tavaly óta közhasznú társaságként működő korábbi programokban már sikeresen pályázó Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetséget is ők alkotják. A kilencvenes évek elején még csak a régió önkormányzatai álltak kapcsolatban egymással, az idők során azonban a 21 település 13 nonprofit szervezete és 21 gazdasági társasága is csatlakozott a szövetséghez. Az itt élők számára fontos a természeti értékek védelme - tette hozzá az irodavezető. A vizek városának is nevezett Tata kedvelt turisztikai célpont, közvetlen környéke összesen kilenc települést számlál, a várost leszámítva mintegy 16 ezer lakossal. Az előző Leader programban elnyert 90 milliós támogatásnak köszönhetően Vértessomlón a kápolna és a harangtorony újulhatott meg, Mocsán a helyi és a szomszédos falvak hagyományőrző kézművesipara számára nyílt kiállítóterem.
A következő időszak alapvetően az eddig megkezdett fejlesztések továbbvitelét célozza meg, a már működő Vértesi Natúrpark példájára a Gerecse Natúrpark tervezett létrehozásával. A különbség, hogy míg az előbbi földterülettel való gazdálkodásra épít, addig a Gerecsénél érdekérvényesítő szervezet segítheti hozzá az érdeklődő gazdálkodókat, idegenforgalmi vállalkozásokat és civil szervezeteket ahhoz, hogy profitálhassanak a természeti szépségek kiaknázására alapuló fejlesztésekből. A megújuló energiák felhasználásában a Tatai-medencét afféle bemutatóközponttá tennék, akár bio- és szélenergiáról, a geotermikus energiák hasznosításáról vagy fahulladék-felhasználásról van szó.
Hangonyi László hangonyi polgármestertől, a kazincbarcikai, miskolci, ózdi kistérségeken található 31 település által alapított Észak-borsodi Leader Unió Helyi Közösség kapcsolattartójától megtudtuk, hogy a régió több településén a fenntartható fejlődés egyetlen lehetősége az lehet, ha támogatást kapnak. Az, ami néhány évtizede az ipari övezet előnye volt, ma már hátrány. Jelentős a munkanélküliség, kevés a településeken a fejlesztési lehetőség. Terveikben a természeti értékek megőrzése és a turizmus fejlesztése mellett fontos szerephez jutnak a munkahelyteremtő beruházások. Mivel jelentősebb ipartelepítésre nem számíthatnak, ezért leginkább az alternatív energiaiparhoz kapcsolódó energianövény-termesztést szeretnék növelni a meglehetősen gyenge adottságú borsodi földeken. A han-gonyi önkormányzat ennél is többet, referencia minifűtőművet akar építeni, amellyel a közintézmények energiaellátását megoldaná.
