Néhány napja jelent meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján a kerettantervekről szóló jogszabálytervezet, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a természettudományos oktatásban érintett szakemberek petícióban tiltakozzanak az abban foglalt ajánlás ellen. (A kémikusok petícióját eddig 1900-an, a fizikusokét 1500-an, a biológusokét 200-an írták alá. A Magyar Nukleáris Társaság is tiltakozó levelet küldött a szaktárcához.) A tanárok az ajánlásból azt olvasták ki, hogy a 11. osztályban az eddigi 2,5 óra helyett 2 óra fizika lenne. A kémia esetében a 7-8-9. évfolyamon 2 óra helyett 1,5 órát javasolnak. Az ajánlás szerint a 10. évfolyamon a biológia heti óraszáma kettőről egyre csökkenne.

A szakmai honlapokon erőteljes vita indult. Volt olyan vélemény, hogy az utóbbi évek közoktatási reformjai nem a diákok terhelését csökkentették, hanem az állami kiadásokat apasztják. Sokak szerint az óraszámok csökkentése vagy növelése semmire sem megoldás - a rendszert kellene újragondolni. Azért például, mert idehaza is kezd teret nyerni az a gondolat, hogy az ország versenyképességének növelése érdekében égető szükség lenne több természettudományos képzettségű (és műveltségű) szakemberre. Nem véletlen, hogy a kormány oktatásfejlesztési céljai között prioritásként szerepel a természettudományos és a műszaki oktatás fejlesztése.

Azt az év elején megjelent tanulmányában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is elismerte, hogy nemzetközi öszszehasonlításban pozícióink látványosan romlottak a matematika és a természettudomány terén. Hajdani vezető helyünket elveszítve, a tanulók tudása ma már legfeljebb csak a középmezőnybe kerüléshez elegendő. Az egyetemi oktatók mindennapos tapasztalata, hogy az elsőéves hallgatók meglehetősen hiányos természettudományos előképzettségűek.

Patkós András akadémikus, az ELTE fizikaprofesszora szerint a felsőoktatási intézmények emiatt arra kényszerülnek, hogy középiskolai tananyagot átismétlő kurzusokat tartsanak. Van olyan hely, ahol a hallgatók 70-80 százalékát kell ilyen kurzusra beíratni.

Ésszerűtlen, ellentmondásos és társadalmilag is rendkívül káros lenne a közoktatásbeli fizika és kémia tantárgy kerettantervi javasolt óraszámait a rendelettervezetben ajánlott számban megszabni - állítják szakemberek. A kémikusok szerint a kémia megszerettetéséhez elsősorban arra lenne szükség, hogy a tanulók saját maguk is rendszeresen kísérletezhessenek. Ez rendkívül időigényes, és a javasolt időkeretbe nem fér bele. A Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete szerint pedig a természettudományok között minden felmérés alapján a biológia a legnépszerűbb, így ennek óraszám-csökkentése a természettudományos oktatás sikerét veszélyeztetné.

A tiltakozók azt várják, hogy a kormány inkább növelje a természettudományok óraszámát. "Figyelembe kellene venni, hogy a XXI. században bármilyen fejlődés alapját a természettudományok jelentik. Fizika és kémia nélkül nincs modern genetika, nincs orvosi diagnosztika, szakszerű környezetvédelem" - állítják.

Brassói Sándor, az oktatási minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint 2002-től kezdve a kerettanterv nem kötelező, az abban szereplő ajánlástól, ha úgy döntenek, eltérhetnek az iskolák. A petíció aláírói is tudják, hogy a kerettantervi óraszámok csak javaslatok, amelyeket az iskoláknak a helyi tantervük készítéséhez, módosításához megfontolásra ajánlanak. Valószínű persze, hogy a tárca illetékeseinek is nyilvánvaló: alternatíva hiányában és a belső konfliktusok elkerülése érdekében az iskolák többsége a szakminisztérium hivatalos kerettantervében javasolt óraszámokat fogadja el.

A tiltakozók inkább növelnék az óraszámokat