Az Európai Bizottság feladta, hogy teljes mértékben az ún. történelmi alap, azaz az adott tagország bortermelésére jutó eddigi támogatás határozza meg “nemzeti borítékának” nagyságát is; ezt már csak 50 százalékos arányban vennék figyelembe. Huszonöt-huszonöt százalékot érne a szőlőművelésre használt terület nagysága, illetve a megtermelt bor mennyisége. Gráf József szakminiszter ugyancsak eredményként számolt be arról: nincs már vita a cukrozás – Brüsszel által korábban mereven ellenzett, az “északi” bortermelő országok révén viszont támogatott – lehetőségéről sem. A huzavona a mennyiségre vonatkozik: az EU legfeljebb egy-másfél, míg hazánk két százalékot akar. Az Európai Bizottság a mostani állás szerint időszakos meghosszabbítással ugyan, de szabad utat engedne annak a magyar igénynek, amely szerint (hazánkban legalábbis 500 hektoliter termelés felett) “irányított módon” folyhatna tovább a melléktermék kötelező lepárlása.

Vannak ugyanakkor még hátralévő csaták december 18-ig, amikor is az EU soros portugál elnöksége megállapodást akar kicsikarni a borreformról. Hazánk ellenzi a tőkekivágás ösztönzését, ugyanis – a miniszter szerint – Villány és Tokaj kivételével “vonzó lehet” a hektáronkénti kétmillió forintos uniós ajánlat.

A magyar agrárdiplomácia e helyett a fajtaváltást és a szerkezetátalakítást szorgalmazza. Ugyancsak reméli az EU-jogszabálytól, hogy rendet teremt az eredetvédelemben, az egyelőre a tokaji borokat érintő uniós lajstromozásban. Azaz: a termőterület egyötödét lefedő Szlovákia kénytelen lenne megfelelni a magyar elvárásoknak.

Gráf elmondta: hazánk az egyik kezdeményezője volt a gabonavámok eltörlésnek; most egy évre előre ment bele ebbe az EU bizottsága. Ez az igen magas gabona-, és takarmányárak időszakában enyhítést jelent a gazdáknak, csakúgy, mint a friss sertéshús exportvisszatérítése, amelyről – mint beszámoltunk – már hétfőn döntés született.

A közös agrárpolitika “orvosi felülvizsgálatával” kapcsolatban, amelyet Brüsszel nemrég ismertetett, a miniszterek pedig először vitatták meg, Gráf azt mondta: bár a javaslatok alapjában nem jelentenek gyökeres fordulatot, hazánk semmiféle mélyreható reformot nem támogat addig, amíg a régi és az új tagállamok gazdáinak járó támogatások ki nem egyenlítődnek. Utóbbiak az előbbiekének 63 százalékát kapják, a két szint 2012 körül találkozik. A magyar miniszter szerint ezúttal sem fog átmenni az uniós tanácson Brüsszel azon javaslata, amelynek értelmében megnyirbálnák a nagybirtokok és nagyüzemek közvetlen EU-támogatását.

– Ezt már akkor ellenezték a tagországok, amikor a nagyüzemekkel bíró volt szocialista országok, az egykori NDK-területeket, a csehek, a lengyelek, a szlovákok még be sem léptek az EU-ba – mondta.