Hosszú és elmélyült vitában, viszonylag egyértelmű döntéssel 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot a monetáris tanács, miközben változott a jegybanki stáb által készített előrejelzés: az augusztusi prognózishoz képest 7,6 százalékról 7,9-re emelkedett az idei, 4,5-ről ötre a jövő évi és 2,4-ről három százalékra a 2009-es infláció. A gazdasági növekedés várható ütemét kettőről 1,6 százalékra vitte le tegnap publikált tanulmányában az MNB. A jövő évi növekedés 2,7 helyett 2,4, a 2009-es 3,4 helyett 3,2 százalék lehet.

A döntést követő sajtóértekezleten Simor András jegybankelnök azt mondta, hogy a keresletszűkítő költségvetési politika kikényszeríti az áremelkedés ütemének fokozatos lassulását. Ám ezzel egy időben kedvezőtlen külső folyamatok bontakoznak ki, emelkedik a nyersolaj és a nyersélelmiszerek ára, s a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon is kedvezőtlen események követik egymást. Utóbbiak a kockázati felár emelkedését vonják maguk után. Megjegyezte: a jövőbeli inflációt illetően az is rendkívül fontos, hogyan alakulnak a bértárgyalások.

A monetáris tanács üléséről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi nemzetközi és költségvetési kiigazítással terhelt hazai környezetben a jegybanknak a közvetett inflációs hatásokat kell elhárítania, illetve a várakozásokat kell hűtenie. Utal azonban a testület arra, hogy a belső kereslet mérséklődése miatt a vállalatok nem tudják áremeléssel ellensúlyozni a korábban elszenvedett profitveszteségeket. A tanács elengedhetetlennek tartja, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban növekedjenek.

A közlemény szerint az élelmiszerárak emelkedése tartós jelenség. Kérdésünkre, vajon az MNB értékelése eltér-e az Európai Központi Bankétól (EKB), amely átmeneti inflációs kitüremkedésről beszél, Simor azt válaszolta, hogy a stáb korábbi értékeléséhez képest jobban elhúzódik az élelmiszerár-hullám levonulása. Hozzátette: egyelőre nincs szakmai magyarázat arra, miért magasabb Magyarországon az élelmiszer-infláció, mint a környező országokban.

Másik felvetésünkre, vajon az EKB-hoz hasonlóan jellemezte-e a tanács a kamatszintet - azaz növekedési szempontból támogatónak vagy semlegesnek tartja-e azt - a fiskális megszorítás és a stagnáló gazdaság fényében, Simor azt mondta, ebben nem foglaltak állást. Ez azért lehet érdekes, mert a stáb nézetét tükröző inflációs jelentés leszögezi: "a kockázatok az inflációnál felfelé, a növekedés esetében lefelé mutatnak". Ez az értékelés megegyezik az amerikai és az európai jegybank vélekedésével, ám mindkét intézmény lazított a monetáris feltételeken. Az amerikai kétszer is kamatot csökkentett, szeptemberben és októberben, miközben gyorsuló ütemben gyengült a dollár, az Európai Központi Bank pedig a várakozás ellenére nem emelte a kamatot, igaz, az euró erősödött - tükrözve az amerikai valuta hanyatlását. A forint az idén az euróhoz képest a 245-255-ös viszonylag szűk sávban mozgott, a kamat kétszer változott, negyed-negyed százalékponttal ereszkedett lejjebb júniusban és szeptemberben.

Simor sürgette a költségvetési hivatal felállítását, jelezte, hogy a jegybank ismertette véleményét a parlamenti pártokkal. Az elnök szerint az intézmény létrehozása minden párt érdeke, mert visszaállíthatja a költségvetési politika hitelességét, megtörheti a rendszerváltás óta folytatott gyakorlatot, hogy választások előtt megugrik a hiány.

A kormány frissített, de a pénzügyi tárca szerint nem végleges konvergenciatervéről kiszivárgott információk arra utalnak, hogy egyes mutatók esetében eltérhet az előrejelzés az MNB tegnap publikált számsorától. Az infláció lefutásában nincs vita, de a kormány jövőre háromszázalékos gazdasági növekedést vár, szemben a jegybank 2,4 százalékával. A költségvetési hiány idén és jövőre a vártnál jobban alakulhat, 2009-re a kormány 3,2 százalékos GDP-arányos deficitre számít, az MNB 3,7 százalékot prognosztizál. A prognózis alapjául szolgáló feltevések között az MNB 250,8 forintos euróárfolyamot vetít előre egészen 2009-ig, de gyengébb, 1,42 euró/dollár kurzust lát, a Brent olaj árát pedig az idei 71 dollárról 80-ra vitte fel 2008-ra. A Brent ára már hosszabb ideje 90 dollár felett van, tegnap 95 dollár körül jegyezték.

Simor: Tartós az élelmiszerár-hullám