Pedig egy pillanatig akár még azt is hihettük volna, hogy váratlanul ebben az egy kérdésben egyetért a parlament kétharmada. A Fidesz alelnök asszonya ugyanis egy fórumon nagy hirtelen bejelentette, megszavazzák, hogy a pártok listáján minden második hely nőt illesse. A törvényjavaslatot benyújtó két szabad demokrata akár elégedetten hátra is dőlhetett: lám, megérezték az idők szavát. Mellettük volt szinte mindenki, aki beszállt a kvótavitába, jobb és baloldalról egyaránt. Talán csak az MDF elnök asszonya érvelt ellene, azzal, hogy ez álkérdés, amellyel az igazi esélyegyenlőségi problémákról és a nemzetet valóban érintő gondokról terelik el a figyelmet.

Az önbizalom azonban csak addig tarthatott, amíg bele nem néztek az internetes fórumokba - ha egyáltalán belenéztek -, ahol álnéven azért szabadabb volt a csevej. A "nép hangja" igen hamar eljutott annak taglalásáig, hogy hová kerüljenek a listán a homoszexuálisok, illetve miként építhető be sminktükör a parlamenti padokba. (A női mosdókon nem problémáztak, pedig abból van csak igazán hiány, lévén, amikor a Parlament épült, ez senkinek eszébe nem jutott.)

Azután némelyik honatya számára megvilágosodott, mily igazságtalan ez a törvény. Hiszen ha már kvóta, akkor jöjjenek a jogászok, a munkások, az édesanyák, a gyereküket egyedül nevelők, valamint búr a búrkalappal. Hogy valójában a parlamentben is a kvóta ellenzői alkotják a csendes többséget, arra példa egy önkéntelen megnyilvánulás. Az egyik szocialista képviselő saját példájával érvelve védte volna a kvótát, úgy este tíz óra magasságában, mondván, hároméves gyerekével most a férje van otthon. Kereszténydemokrata társa erre egy őszinte "szent isten" sóhajjal reagált. Tényleg rettenetes belegondolni, mi lesz abból a gyerekből, akinek este az apja mesél, mert az anyja a törvényhozással van elfoglalva.

Ezek a reflexek már sejtették, a nép nem fogja kivetni magából azokat, akik az utolsó pillanatban ellenszegülnek a kvótának. A pártok pedig megtalálták a gordiuszi csomó átvágásának módját - hogy pártvéleményként ne kelljen nemet mondani -: szavazzon mindenki a lelkiismerete szerint. A T. Ház előrelátóan a nyílt szavazás javaslatát is elvetette, ezt már nem vállalta-vállalhatta az "erősebb nem". Jobb és tehetségesebb a nők közül ugyanis még félszáz sem akadna. A sabadaba törvény elfogadása körülbelül ennyivel növelte volna meg a nők számát a törvényhozásban.