Krjucskovnak a magyar '56 jelentette a trambulint

A KGB utolsó elnökét temetik ma Moszkvában. A szovjet titkosszolgálatot 1988-tól 1991-es megszűnéséig vezető Vlagyimir Krjucskov haláláig Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin kritikusa maradt, felelőssé téve őket a Szovjetunió felbomlásáért. Putyin államfőt ugyanakkor egy interjújában nagyra értékelte az ország megerősítéséért.

Pedig a zavartalan nyugdíjaséveiben számos visszaemlékezést megjelentető Krjucskov tulajdonképpen hálás is lehet az utolsó szovjet elnöknek és az első orosz államfőnek: a Gorbacsov ellen fellázadó, 1991. augusztusi puccskísérletben szerepet vállaló Krjucskov csupán három évet ült börtönben, majd amnesztiával szabadult.

Az 1924. február 29-én született Krjucskov karrierjét túlzás nélkül a magyar forradalomnak köszönhette: 1956-ban harmadik titkár volt a budapesti szovjet nagykövetségen.

- Alacsony beosztásához képest rendkívül aktív volt a forradalom alatt, és ez szerepet játszott abban, hogy Jurij Andropov nagykövet felfigyelt a fiatal beosztottra - mondta lapunknak Alekszandr Sztikalin történész. Andropov pályafutása során mindenhová "magával vitte" Krjucskovot.

- Memoárjaiban Krjucskov tendenciózusan elítéli a magyar forradalmat, bár korabeli jelentései alapján elmondható, hogy 1956-ban sokkal árnyaltabban látta a helyzetet, mint Andropov - véli Sztikalin a magyarul is tudó néhai KGB-főnökről. - A képe azonban az évek során leegyszerűsödött - mondta a történész, felelevenítve, hogy a magyar forradalom negyvenedik évfordulójára az orosz televíziónak adott interjújában az akkor már nyugdíjas tábornok kijelentette: Nagy Imre kivégzése helyes döntés volt.(Ny. G.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.