A Magyarországon is aktív svéd ruházati konszern, a Hennes & Mauritz (H&M) állítólag gyermekmunkából is profitál. A svéd televízió a hét végén egyik műsorában arról számolt be, hogy a cég számára Bangladeshben készített ruhák alapanyagául szolgáló gyapot egy részét Üzbegisztánban gyerekekkel takaríttatják be. Emberjogi szervezetek ismeretei szerint Üzbegisztánban  az őszi betakarítási szezonban minden évben mintegy 450 ezer gyereket kényszerítenek gyapotszedésre. A legfiatalabbak mindössze hét évesek – jelentették a vasárnap este bemutatott svéd tévériportban megszólaltatott emberjogi szervezetek.

Annacarin Björne, a H&M szóvivője szerint régóta ismert, hogy Üzbegisztánban gyerekeket is dolgoztatnak a gyapotföldeken, de a cégnek úgymond nem áll módjában a beszállítói láncot az elejétől a végéig ellenőrizni.

A H&M „tökéletesen elutasítja” a gyerekmunkát – jelentette ki a szóvivő, de csak azon cégek fölött gyakorolhat ellenőrzést, amellyekkel közvetlen kapcsolatban áll – ezek a szállítók és az ő beszállítóik. E cégek nem nyersanyagtermelők, és kizárólag ruhadarabokat készítenek a H&M számára. Valamennyien aláírták azt a viselkedési kódexet, amely világosan megfogalmazza a gyermekmunka tilalmát – fejtegette a szóvivő a svéd tévé riportját ismertető lapjelentések szerint. A gyapotszállítókkal a konszernnek semmilyen üzleti kapcsolata nincs – tette hozzá Björne.

A svéd televíziósok szerint ugyanakkor a beszállítói lánc egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek azt a H&M megpróbálja beállítani: a bangladeshi szállítók közvetlenül Üzbegisztánban szerzik be a gyapotot, ezt azonban a cég szóvivője egyelőre nem tudta érdemben kommentálni; mondván: utána kell néznie a dolognak.

A H&M, amely idén szeptemberben ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, a világ számos országába szállít termékeiből – így Magyarországra is, ám az itteni filiálékban nyilván épp úgy nem tudják megmondani, hogy mely termékük alapanyaga készült üzbegisztáni gyerekmunkával szedett gyapotból, mint ahogy a konszern szóvivője a riportban azt: nagyjából milyen hányadot tesz ki ruháikban az üzbég eredetű gyapot, a textilalapanyagot ugyanis több országból szerzik be, magyarázata szerint.

Tekintve, hogy Üzbegisztán évi 800 ezer tonnás kivitelével a világ második legnagyobb gyapotexportőre, tulajdonképpen nem igazán fair a gyermekmunka dolgában kizárólag a H&M-t pellengérre állítani, mint arra a kis családi vállalkozásból mára tőkeerős multivá terebélyesedett svéd konszern szóvivője is megpróbált célozni az idézett riportban. Arról beszélt ugyanis, hogy „világszerte valamennyi pamutárút érint” a botrány, a H&M egyedül nem képes szembeszállni a gyerekmunka jelenségével, következésképpen a cége ellen irányuló bojkottnak sem lenne értelme …

A megoldást persze ők sem látják; helyette azt ígérik, hogy továbbra is részt kívánnak venni az olyan nemzetközi fórumok és kezdeményezések munkájában, mint páldául a Better Cotton Initiative (BCI), amelyek a gyaporttermesztés negatív társadalmi és környezeti hatásainak mérséklését szeretnék elérni. A BCI-ben vállalatok és civilszervezetek fogtak össze e célból – tudhatták meg a svéd nézők.

(Forrás: svt.se, dn.se)

Hennes & Mauritz üzlet egy bevásárlóközpontban. Felhúzzák a rolót