A The New York Times hét végi száma arról írt, hogy több millió dollárt fizetett a BAE Systems brit hadiipari csoport hat évvel ezelőtt magyarországi pártoknak azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést vadászgépek beszerzéséről.

Az újság idézi Tome H. Walters altábornagyot, aki akkoriban a washingtoni védelmi minisztérium tengeren túli eladásait felügyelte. Az azóta nyugállományba vonult Walters tábornok 2001-ben levelet írt a Cseh Köztársaság külügyminiszterének, nehezményezve, hogy nem "átláthatók" a vadászgépbeszerzést célzó tárgyalások. A tábornok azt mondta, az amerikai kormányzat Magyarországon is hasonló gondokkal szembesült, amikor amerikai vadászgépeket próbált eladni.
Amerikai tisztségviselők azt mondták: úgy vélik, a magyar és a cseh kormányt befolyásolták a pénzösszegek. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik tájékoztatóján elhangzottakat idézték, amelyek szerint a BAE Systems dollármilliókat fizetett a magyarországi fő politikai pártoknak a szerződések elnyerése érdekében.  

Svédországban idén február óta ügyészségi vizsgálat folyik a gépek csehországi eladását, majd lízingelését kísérő állítólagos korrupció miatt. A svéd sajtóban megjelent hírek szerint a Saab és a BAE Systems - amelynek 20 százalékos részesedése van a svéd vállalatban - együtt dolgozott a piac megdolgozásában. Mindkét cég visszautasította a vádakat, tagadták, hogy bármilyen törvénysértést követtek volna el. A BAE-nél a The New York Times cikke szerint közölték: a cégnek nincs tudomása arról, hogy bármilyen vizsgálat folyna ellene Magyarországon.

A magyar kormány 2001 szeptemberében döntött a svéd Gripen-gépek beszerzéséről, majd a 2002-ben hivatalba lépett új kormány 2003-ban módosította a szerződést. A megállapodás értelmében Magyarország nagyjából 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.

Daróczi Dávid az MTI-nek megerősítette, hogy Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter az Egyesült Államok budapesti nagykövete útján hivatalos tájékoztatást kért az amerikai hírszerzés a magyar Gripen-beszerzéssel kapcsolatos esetleges információiról. A kapcsolatfelvétel megtörtént, tájékoztatást későbbre ígértek - mondta. A kormányszóvivő hozzátette: a Nemzetbiztonsági Kabinet a tervek szerint december 18-i ülésén tárgyalja a nemrég elkészült Gripen jelentést.

A jelentés szerint - amelyet november elején hoztak nyilvánosságra - 2001-ben semmi ok nem volt vadászrepülőgépek beszerzésére, ráadásul a döntéssel kapcsolatban nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg az alapvető - hadműveleti, műszaki és gazdaságossági - követelményeket, nem folyt le közbeszerzési eljárás és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő. A dokumentum ugyanakkor nem fogalmazta meg senkinek a személyi felelősségét, és nem tett javaslatot további lépésekre.

A Gripen-beszerzés azért lett téma a nyáron, mert június elején a SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította: mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége a BAE Systems két  off-shore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.

Ezt követően az MSZP és a KDNP is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte: a szocialisták az Orbán-kormány idején, 2001-ben történt szerződéskötést, a kereszténydemokraták annak 2003-as, a Medgyessy-kormány időszakában végzett módosítását akarta vizsgálni. Gyurcsány Ferenc is megszólalt az ügyben, a miniszterelnök az MTI-nek júniusban adott interjújában úgy fogalmazott: "túl sok a kétely és a gyanú Magyarország szerepével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében".

Ezzel egy időben a kormány is vizsgálóbizottság felállításáról döntött. A kormányszóvivő ezt akkor azzal indokolta, hogy alapos szakmai vizsgálat nélkül nem érthető, hogy miért döntött az Orbán-kormány a svéd vadászrepülők beszerzése mellett, amikor 2001-ben teljes szakmai egyetértés alakult ki abban, hogy amerikai repülők váltsák le a honvédség orosz gépeit.

A Gripen-bizottság a tervezettnél egy hónappal később, augusztus közepén alakult meg Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével. A testület katonai beszerzéssel foglalkozó tagja Kapusy György nyugállományú mérnök ezredes, nemzetbiztonsági szakértője Buzálné Szabó Mária, pénzügyi szakértője pedig Petőfi László lett. A bizottságnak eredetileg szeptember 15-ig kellett volna a jelentését elkészítenie, de az elnök egyhónapos hosszabbítást kért, mondván, nem jutottak minden olyan információ birtokába, amelyek alapján hiteles, szakmailag elfogadható jelentést tudnának tenni.

(MTI)