Kissé puhább lehet a jövő évi költségvetés a korábban vártnál - igaz, az alapvető számok nem nagyon módosulnak a keddi szavazáson, legalábbis a kabinet tervei szerint. A 16 ezer milliárdos államháztartási kiadáson belül összesen 80 milliárd forintnál kevesebbet mozgatnának meg - vagyis a költési tervek alig fél százalékát érintik a kabinet által is elfogadhatónak tartott módosítások. Holnap azokról a változásokról szavaznak a képviselők, amelyek érinthetik a főszámokat: a hiányt vagy a tárcák kereteit. Ezt a belső átcsoportosítások követik majd.

A kormány a múlt hét végén tette közzé, mely javaslatokat tartja elfogadhatónak a költségvetéshez eddig beérkezett több mint hatszáz indítványból. Tulajdonképpen csak a sajátjait: a 26, a kabinet számára is elfogadható módosítás mindegyike az utolsó pillanatban érkezett, a többséget a költségvetési bizottság jegyzi - olyan javaslatok ezek, amelyeket valójában maga a pénzügyi kormányzat tesz. Kérdés, hogy az utóbbi hetekben több ügyben is a kormány ellen voksoló frakciók most miként fogadják ezeket az elképzeléseket.

A javaslatok kisebbik része a korábban kötött megállapodások átvezetését jelenti a büdzsében. Ilyen a közalkalmazotti béremelés: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött alkunak megfelelően változtatják a közalkalmazotti bértáblát, és emiatt kapnak 40 milliárd forintot az önkormányzatok - a béremelések fedezetére az erre elkülönített keretből. Jelentősebb módosítás, hogy a költségvetés - tervezett - hiánya a liberálisokkal kötött megállapodásnak megfelelően 22 milliárd forinttal kisebb lehet. Kétmilliárdot a leköszönő gazdasági miniszter, elnök Kóka János ajánlott fel "saját" tárcájától, további hatmilliárdot a többi minisztériumtól csippentenek le, tízet a vagyonkezelésből, hármat a teljesítményértékelési rendszerből, egyet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól (amely még így is szépen növekvő kerettel kezdi a jövő évet). A szabad demokraták által kiharcolt változtatásokkal a hiányt csökkentik: az államháztartási deficit így 1244 milliárd helyett 1222 milliárd forint lesz, a GDP arányában ez 0,1 százalékponttal jobb egyenleget jelent: 4,5 százalék helyett 4,4 százalékos (pénzforgalmi) hiányt.

A kormányzati módosítások azonban a liberálisok keményítésére puhító válaszokat is adnak - igaz, ez nem a deficit növekedésében, hanem a tartalék csökkenésében mutatkozik meg. Az egyetlen ettől eltérő módosítás az, amely a várható többletbevételeket költi el: a kormány szerint ugyanis az "Új Rend Program" sikereire máris lehet kiadást alapozni. Nevezetesen: miután több lesz a sebességmérés, nagyobb lesz az állami bevétel is - 1,5 milliárd forinttal -, és ezt a pénzt már előre oda is adják a rendőrségnek. (Ez némi kompenzációját jelentheti annak, hogy a rendőröktől a vámosok elviszik a pénzmosási ügyeket és a hozzájuk tartozó 347 millió forintos kiadási keretet is.) Minden más, a kormány által javasolt kiadási átcsoportosítás a költségvetés általános tartalékát csökkenti, vagyis a kormány majdani "vészhelyzeti" keretét. A 61 milliárdos keretet a módosítások mintegy 15 milliárd forinttal apasztják. A legtöbbet (mintegy 10 milliárdot) ebből az önkormányzatoknak adnak oda különböző jogcímeken, de ebből a forrásból kap a Vöröskereszt, a civil programok kerete, a gyógyító-megelőző kassza, a roma kultúra támogatása, az ÁNTSZ, a büntetés-végrehajtás, az Országgyűlés és a Magyar Távirati Iroda is. Emellett a keret jelenti a fedezetét annak, hogy csökkentsék a Hungarocontroll befizetési kötelezettségét, vagy ismét elengedjék a Várpalota és környéke idegenforgalmi beruházásra felvett kölcsön törlesztőrészletének egy részét. Összesen huszonegy célra adna oda a kormány néhány tízmilliótól több milliárd forintig terjedő összeget többletként a tartalékból.

Veres János pénzügyminiszter a költségvetési táskával. Új terveket visznek a parlament elé