Minden fronton támad a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ): idén és jövőre közel ötmilliárd forintot költ arra, hogy megismertesse és elismertesse a lakossággal az ország fejlesztési terveit, a hozzájuk kapcsolódó programokat, pályázatokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kommunikációs kerete 2,7, az első Nemzeti Fejlesztési Tervé pedig kétmilliárd forint - tudta meg lapunk. A programok kommunikációjára kötelezi is az EU a tagországokat, és állja is ennek költségeit. Ettől függetlenül nagy szükség van a közösségi pénzek felhasználásának bemutatására, a lakosság ugyanis alig tud erről valamit, s ha van is véleménye, az inkább negatív a tavalyi felmérések szerint. Ráadásul az emberek információi többnyire felületesek, szájhagyomány útján terjednek, és sokszor botrányokhoz kapcsolódnak.
Hogy most mit gondolnak, arról hamarosan kutatást készíttet az NFÜ, és még ebben az évben erőteljes arculatjavító kampány indul. Az ügynökség nemrégiben zárt le egy 505, valamint egy 490 milliós közbeszerzést ezen a területen, és egy hónapon belül hirdet meg egy újabb, 420 milliós tendert. Médiára - vagyis a reklámhelyek megvásárlására - pedig 1,7 milliárdot költenek jövő nyárig. Ezek mellett - közbeszerzésen kívül - az NFÜ együttműködési megállapodásokat köt televíziókkal, kutatásokat, elemzéseket készíttet, kommunikációs tanácsokat kér. Elnézve az egyik legutóbbi közbeszerzési értesítőt, kevés PR- és reklámügynökség van az országban, amely ne vett volna vagy a jövőben ne venne részt a kampányban, hiszen a közbeszerzésen nyertes cégek további szerződéseket köthetnek.
Még ebben az évben indul egy hathetes "alapozó" kampány a fejlesztési programokról, majd olyan üzenetekkel folytatódik a jövő nyárig, amelyek az uniós programok és pályázatok társadalmi megítélését hivatottak javítani. A cél az, hogy addig nagyjából tudatosuljon mindenkiben, melyek az uniós fejlesztések irányai, mi a programok lényege. A "mindenki" pedig szó szerint értendő, hiszen nemcsak a lakosságot bombázzák információkkal, hanem a parlamenti képviselőket, a polgármestereket, a civil és szakmai szervezeteket, az egyházakat is - vagyis azokat, akik döntéshozó helyzetben vannak, és tovább tudják adni az üzenetet. Vagyis igyekeznek élni a reklámipar egyik leghagyományosabb eszközével, a "szájreklámmal".
Az uniós fejlesztési forrásokról legutóbb - tavaly - készült közvélemény-kutatás még meglehetősen siralmas képet vázolt. Az Eurobarométer azt mutatta: a megkérdezettek 53 százaléka nem is hallott az Új Magyarország Fejlesztési Tervről, miközben a kormány kommunikációs stratégiájának központjában épp ez a téma állt - vagyis nem kevés közpénzt költöttünk akkor erre. Azzal, hogy az ország fejlődésének kulcsa az uniós finanszírozás, az emberek 68 százaléka egyetértett, de a pályázati rendszert már főképp bírálat érte. Hogy ez a foglalkoztatottságot javítaná, azt a megkérdezettek mindössze 42 százaléka gondolta, s ennyien sem vélték érezhetőnek a fejlesztések hatását 2006-ban. S hogy mindezt átgondolt stratégia mentén csinálná a kormányzat, azt az emberek 38 százaléka gondolta. De a konkrétumok szintjén sem volt túl pozitív a visszajelzés: a felhívások feltételei alig 33 százalék szerint voltak értelmezhetőek mindenki számára, elbírálásuk csak 28 százalék szerint igazságos és alig 16 százalék szerint korrupciómentes. Az emberek többsége úgy látja: a fejlesztések a pártpolitikától függnek.
