2006 nyarán az MSZP empatikussága igazságközlő habitussá változott, míg konfliktusvállaló magatartásából nem egyszer csatázó habitussá lett - közölte a kancelláriaminiszter a rendezvényen, amelyen jelen volt az MSZP többi hat platformjának képviselője is.

A platform elnöke azt mondta, 2006 nyarán tudatában voltak annak, hogy igazuk van, változtatni kell, a többség érdekében konfrontációt is vállalni kell annak érdekében, hogy az európai fejlesztések nyertese a többség lehessen.

Kiss Péter azt mondta, azzal is tisztában vagyunk, hogy ezeket a reformokat végig kell vinni, de rá kellett jönni, hogy az igazság önmagában nem tör utat, és az igazság automatikusan nem válik a többség igazságává. Úgy vélte, 2006 nyarán az MSZP empatikussága igazságközlő habitussá változott, míg konfliktusvállaló magatartásából nem egyszer csatázó habitus alakult ki. Hozzátette: ha a többség számára is elfogadhatóvá akarják tenni az MSZP politikáját, akkor azon, ami a párton múlik, mint a habitus, változtatni kell.

Kiss Péter a koalícióról szólva elmondta, a szocialista pártnak a kormányzás biztos politikai hátteréért különös felelőssége van, ez a koalíció.

Közölte, a kormányprogram nemcsak az MSZP, hanem az SZDSZ műhelyeiben is készült, ezért nem lehet úgy csinálni, hogy ami népszerűtlen a programban, az az ő részük.

A kancelláriaminiszter azt mondta, inkább választ egy olyan koalíciós partnert, amely a szabadságjogok iránti elkötelezettség miatt korlátozza, mint egy olyat, aki a szabadságjogokat korlátozza.

Kiss Péter a sztrájkok kapcsán szólt arról, ha abba belekeveredik a pártpolitika, onnantól már nem az emberekről van szó, hanem a Fideszről. Ez rosszat tesz az adott konfliktusnak és a párbeszéd intézményeinek is - jegyezte meg.

A politikus szerint az ellenzéki radikalizmussal nemcsak az a baj, hogy félelmet kelt, hanem hogy elveszi a figyelmet, az energiát az emberek ügyeiről, a párbeszédet lehetetleníteni el.

Úgy vélte, a Fidesz sajátja, hogy "megrontó" együttműködéseket alakít ki. Amióta a nagyobbik ellenzéki párt kiszorult a hatalomból - folytatta - , nincs olyan politikai kezdeményezés, amihez rövid távú érdekei miatt ne adta volna a nevét Patrubány Miklóstól kezdve Vona Gáboron át egészen a tavaly őszi eseményekig.

Hozzátette: az európai jobbközép pártok kifejezetten elhatárolják magukat a szélsőségektől.

Kiss Péter azt mondta, azért hívták meg a platformok képviselőit, hogy váljon világossá, melyek azok a kérdések, amelyekre közösen keresik a választ. A politikus azt javasolta, hogy a tanácskozás a helyzetértékelésről szóljon, és ne foglalkozzanak személyi találgatásokkal.

A tanácskozáson részt vett Hiller István, az MSZP másik alelnöke, Vitányi Iván, a Társulás a szociáldemokrata értékekért platform, Baja Ferenc, a Szocialista Platform, Mesterházy Attila, a Harmadik hullám platform, Kertész Krisztián, az Ésszerűség és felelősség platform vezetője, valamint a Népi platform és a Magyar progresszív platform képviselője.

Fidesz: reformhalandzsa

A Fidesz szerint az MSZP baloldali tömörülésének baloldalisága ma is nagyrészt a reformhalandzsában és a politikai ellenfelek sározásában merült ki. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált: mennyivel baloldalibb cselekedet lett volna határozottan felemelni szavukat a hatalmas társadalmi károkozással járó több biztosítós rendszer, valamint általában a magyar embereket, családokat, vállalkozásokat sújtó megszorító intézkedések ellen!

Az ellenzéki párt szóvivője szerint egy tisztességes baloldali platform élenjárna az adóemelések, az indokolatlan áremelések, a hazugsággal bevezetett vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj elleni tiltakozásban, szót emelne a kisposták, a kisiskolák megmentése vagy éppen a januári nyugdíj-csökkenés megakadályozása érdekében.

(MTI)

Kiss Péter