Horváth Lajos, az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese elmondta: a Rába teljes, mintegy 220 kilométeres szakaszán tizenegy ponton sorozatosan vettek vízmintákat, majd a győri laboratóriumban elemezték azokat. Megállapították, hogy a folyó oxigénháztartása, növényi tápanyagai, valamint a víz sótartalma megfelelt az évszaknak. A vízben lévő mosószermaradványok mértéke a tűréshatáron belül kétszer-háromszor magasabb volt a szokásosnál, de a szakemberek szerint ez az érték önmagában nem okozhatta a habzást. Mint megtudtuk, a mosószermaradványok nem származhattak az osztrák bőrgyárakból sem.

Horváth Lajos szerint a habzáshoz hozzájárultak az esőzésekkel, hóolvadással vízbe került természetes és növényi anyagokból kioldódó vegyületek.

A szombathelyi és győri felügyelőség szakemberei nyolc települési és üzemi szennyvíztisztító közvetlen folyóba vezetését is ellenőrizték. Eszerint a tisztított szennyvízérték-határok sehol sem haladták meg a jogszabályi értékeket - közölte az igazgatóhelyettes.