Ostorlámpák a hortobágyi pusztán?
A hortobágyi pusztáról ebben az évben végre eltüntették szem elől a világörökségi címet megcsúfoló elektromos légvezetékeket, valamint a nem odavaló gát- és csatornarendszereket. A természetvédelmi szakemberek öröme azonban mégsem felhőtlen. Az eddig több mint egymilliárd forintba kerülő tájrehabilitáció eredményét ugyanis romba döntheti a terület rendbetételénél nagyságrendekkel kisebb értékű, de annál "látványosabb" beruházás: a hortobágyi kilenclyukú híd mellé tervezett körforgalom, valamint annak úgynevezett ostorlámpákkal való megvilágítása.
- Olyannyira felháborító, amit terveznek, szinte nem is tudom elhinni, hogy ez megtörténhet - nyilatkozta érdeklődésünkre Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park előző igazgatója, jelenlegi tanácsadója.
Mint elmondta: 1976-ban írta le először, hogy a pusztán lévő elektromos vezetékeket földkábelekbe kell húzni, mert elcsúfítják a területet, s veszélyesek a madarakra is. De a régóta dédelgetett tervek csak a közelmúltban valósultak meg. Ezzel kapcsolatban Aradi Csaba úgy fogalmazott:
- Amikor a kilenclyukú hídról az elmúlt hónapokban először pillantottam meg a pusztát a maga teljes szépségében, immár a nem odavaló tereptárgyak nélkül, könnybe lábadt a szemem. De mostanra kiderült, hogy az oda tervezett közlekedési csomópont is megépül, méghozzá magas lámpaoszlopokkal, és erre nem tudok mit mondani. Miért kell tönkretenni több mint harminc év álmait?
Igaz, az álmok nem mindig jelentettek jót a Hortobágy számára: az európai jelentőségű természeti értékeket őrző területen az 1950-es években gát- és csatornarendszereket építettek a tervezett rizsföldek és gyepterületek öntözésére. Ezek nagy részét soha nem használták, a csatornák és gátak pedig megtörték a puszta eredeti tájképét, s jelentős természeti károkat okoztak. A létesítmények útját állták a víz szabad mozgásának, a mocsarak, zsombékosok kiszáradtak, vízháztartásuk felborult, ami az élővilág elszegényedéséhez vezetett. Rontották a tájképet az elektromos vezetékek és az azokat rögzítő oszlopok is. Az elmúlt években indult tájrehabilitációs program keretében a Hortobágyi Nemzeti Park déli pusztáin tízezer hektárt érintő területen szüntették meg a természetes felszíni vízmozgást akadályozó gát- és csatornarendszereket. A beruházás - mint Aradi Csaba elmondta - több mint kétszázmillió forintba került. Ugyanakkor több mint egymilliárd forintot emésztett föl a madárvédelmi szempontból veszélyes elektromos légvezetékek földkábelre való cserélése - mintegy 80 kilométeres hosszúságban. Erre a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázatán nyert 1,1 milliárd forintos támogatást a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
Aradi Csaba szerint az elvégzett beruházások eredményeként mostanra alapvetően megváltozott a puszta képe.
- Azt hittük, hogy a jövőben Hortobágyra látogató turistákat már a természet csodája fogadja - mondta -, ehelyett a látványt egy kivilágított körforgalom rontja majd el, méghozzá éppen a világörökség részének számító területen. A Hortobágy Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, amely európai szintű védettséget élvez. Miért nem lehet erre a területre egyedi közlekedési szabályokat alkalmazni? Miért kell a törvényeket mereven és bürokratikusan alkalmazni?
Aradi Csaba kérdéseire nehéz választ találni, illetékeseket viszont annál könnyebb. A tervezett beruházás kivitelezője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., amelynek hatáskörébe tartozik a hazai autópályák, közutak és egyes vasúti pályák fejlesztése. Érdeklődésemre Béni Gyöngyi, a társaság szóvivője mindössze annyit nyilatkozott: a hortobágyi beruházás a közlekedés fejlesztését célzó operatív program egyik eleme, s mint ilyen, a tervek szerint jövőre megépül. Megtudtam tőle azt is, hogy a beruházás tervezése már tavaly elkezdődött, de akkor azt még nem az ő társaságuk felügyelte, hanem a Magyar Közút Kht. Megkerestem hát a közhasznú társaság Hajdú-Bihar megyei igazgatóját, Plenóczki Károlyt, aki megerősítette azt az értesülést, hogy a beruházás a jelenlegi tervek szerint fog megépülni.
- A kilenclyukú híd mellé tervezett körforgalom belterületen található, ezért a törvények értelmében kötelező kivilágítani - fogalmazott. - Hiszen nemcsak a madarakra kell gondolni, hanem a járművezetőkre is.
Kérdésemre, miszerint elkerülhetők-e a magas lámpaoszlopok, amelyek vélhetően nem mutatnak majd túl jól a mintegy kétszáz éves híd tövében, az igazgató visszakérdezett: azért ki vállalná a felelősséget, ha a kivilágítatlan körforgalomban közlekedők nekimennének a kilenclyukú hídnak? Plenóczki Károly hozzátette: az érintett hatóságokkal, hivatalokkal folytatott egyeztetéseken igyekeztek kompromisszumos megoldást találni, így a kht. belement abba, hogy az úgynevezett ostorlámpák magasságát nem a maximális, hanem a minimális értéken határozták meg. De az teljesíthetetlen elvárás - mondta az igazgató -, hogy ne helyezzenek el lámpaoszlopokat a területen.
A debreceni természetvédelmi szakemberek azt mondják: az elmúlt egy évben minden követ megmozgattak azért, hogy megakadályozzák a beruházás megvalósítását. Aradi Csaba még azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy tiltsák ki a teherforgalmat a Hortobágyról - így talán szükségtelenné válna magának a körforgalomnak a megépítése is.
Jelen pillanatban úgy tűnik: felvetése a vágyak birodalmába tartozik.
