Egy név nélkül nyilatkozó orosz külügyminisztériumi forrás ennél élesebb szavakkal bírálta a Moszkvának szerdán este átadott kompromisszumos javaslatokat, kijelentve, hogy azok első látásra nem felelnek meg az orosz várakozásoknak, és nem egyeznek a korábbi ígéretekkel. "Ez nem az, amit szóban ígértek Moszkvának a 2+2-es találkozón" - utalt a forrás két nagyhatalom védelmi és külügyminisztereinek október 12-i tárgyalásaira.

Leonyid Szluckij, az állami duma külügyi bizottságának helyettes elnöke ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok javaslatai jeleznek bizonyos elmozdulást az orosz álláspont felé, igaz csak "a külső jegyeit viselik a valódi együttműködéshez szükséges kompromisszumkészségnek".

Oroszország határozottan ellenzi az Egyesült Államoknak azt a tervét, hogy globális rakétapajzsának kiépítése keretében Lengyelországba rakétaelhárító rakétákat, Csehországba pedig a célravezetésükhöz szükséges radart telepítsen.

Washington azzal érvel, hogy a rendszer kiépítésére szükség van egy esetleges iráni támadás kivédéséhez. Moszkva szerint viszont a terv valódi célja Oroszország nukleáris elrettentő erejének meggyengítése.

Alternatívaként Vlagyimir Putyin elnök korábban azt ajánlotta, hogy a két nagyhatalom közösen használjon egy Iránhoz közel eső azerbajdzsáni radarállomást, amelyet jelenleg Oroszország működtet. George Bush amerikai elnök kormánya látszólag üdvözölte az ajánlatot, de folytatta a közép-európai telepítés előkészítését. Putyin egyebek közt az amerikai tervekre hivatkozva jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti az európai hagyományos haderőket és fegyverzetet korlátozó CFE-szerződés végrehajtását.

A döntés, amellyel Moszkva a számára jelenleg hátrányos szerződés felülvizsgálatára kívánja rászorítani a NATO tagállamait, december 12-én lép életbe, miután azt az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta már.

(MTI)