A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: 2001 és 2006 között a felelőtlen fiskális politika nem segítette az infláció leszorítását. Végül, 2006-ra olyan egyensúlytalanság alakult ki, hogy a piac rákényszerítette a kormányt a kiigazításra, és ebben a monetáris politikának is volt szerepe. Nem törvényszerű, hogy a kiigazítás az infláció emelkedésével jár, ha az intézkedések a kiadások leszorítására koncentráltak volna, nem következett volna be ilyen mértékű infláció emelkedés. Az adóemelésnek és az ártámogatások leépítésének hatására azonban a költségvetési deficit ugyan jó irányba változott, ám ez az infláció jelentős növekedésével járt - tette hozzá.

A jegybanktörvény szerint az MNB feladata a gazdaságpolitika támogatása, ha az nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmet. Jelenleg azonban az infláció nem éri el az árstabilitást, 6-7 százalék közötti inflációnál pedig a jegybank nem tudja figyelembe venni a gazdaság egyéb szempontjait - mondta. Hangsúlyozta, hogy az árstabilitás elérésére tett lépések bizalmi tőkét tudnak megmozgatni a gazdaságban, és ez több haszonnal jár, mint egy magasabb (5-6 százalékos) infláció megtűrése.

Simor András a jegybank által alkalmazott inflációs célkövetési rendszert hitelesnek és hasznosnak nevezte, annak ellenére is, hogy az ezt alkalmazó országok, közöttük Magyarország is gyakran elvéti a célt. Azokban az országokban, amelyekben sikerrel alkalmazzák a rendszert, az infláció jobban csökkent, mint a máshol - mondta. Hangsúlyozta: a kérdés nem csak az, hogy ezek az országok elérik-e a célt, hanem az, hogy a központi bank megtesz-e mindent a cél érdekében, transzparensen reagál-e a piaci fejleményekre és eredményesen befolyásolja-e a várakozásokat. Az MNB célkövetési politikájának hitelességét és sikerét mutatja az inflációs várakozások kordában, a cél körüli szinten tartása.

Simor András híve az euró relatíve gyors bevezetésének, és úgy véli, hogy bár a maastrichti kritériumok nem tökéletesek, Magyarországnak nem kritizálni, hanem cselekedni kellene, nyilvános eurócsatlakozási céldátumot pedig akkor lehet kijelölni, ha hitelesen ki is lehet állni mellette. Kifejtette: az euró bevezetése kedvezően hat a gazdasági fejlődésre, annak ellenére is, hogy ez az önálló monetáris politika feladásával jár. Hangsúlyozta azt is, hogy egy olyan országnak, amelyben az elmúlt években irracionális gazdaságpolitika folyt, nem a kritikával kellene foglalkoznia. Emlékeztetett rá, hogy a kritériumoknak más, környező országok meg tudnak felelni. Megerősítette, hogy a konvergenciaprogram célkitűzései 2007-ben biztosan, 2008-ban jó eséllyel teljesülnek, 2009-2010-ben azonban a cél elérése bizonytalan.

Az árfolyamsávot illető kérdésre úgy fogalmazott: "árfolyamsáv van és marad is", eltörlésében jelenleg nincs egyetértés az MNB és a kormány között, az utóbbi hónapokban erről tárgyalások sem folytak. Úgy vélte: elvben az árfolyamsáv önmagában  nem összeegyeztethető az inflációs célkövetési rendszerrel, a kettő konfliktusba kerülhet, ezért az az ideális, ha az inflációs célkövetési politika mozgásterét nem korlátozza az árfolyamsáv. Gyakorlatilag azonban a jegybank úgy látja, hogy 2 éves időhorizonton nincs konfliktus a kettő között - mondta, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Ezért hasznosabb lenne a sáv eltörlése.

(MTI)