Piaci verseny az állam pénzével
Lőni nem fogunk, a versenytársak pocskondiázását meghagyjuk másoknak - mondja Szever Pál, amikor a Petőfi rádió körül kialakult konfliktusról kérdeztük. A Juventus Rádió programigazgatója szerint a közrádió új programjával a hazai kereskedelmi rádiók fáradt, statikus zenei kínálatát kívánta fölfrissíteni. Szever úgy látja, hogy a Petőfi által kiszolgált hallgatói csoport messze nem azonos a Juventus hallgatói táborával.
Bartucz László, a Danubius Rádió vezérigazgató a Petőfi megnövekedett hallgatottságát érintő kérdésünkre így reagált: - A statisztikailag nem megfelelő helyi mintákon látszik a fejlődés, de ez nem összevethető a pontos hallgatottsági adatokat mutató, országos kutatásokkal.
Bartucz azt is elmondta, nincsenek kétségbeesve, a több és jó rádiós tartalom általában növeli az összrádiós hallgatottságot. - A mostani konfúz adatok bizonyára fölkeltették a hirdetők érdeklődését, de a profi marketingszakemberek a hoszszú távon, stabilan teljesítő játékosokra és adatokra alapoznak - jegyezte meg.
A Sláger Rádió kereskedelmi igazgatója, Földes Ádám szerint nem tőlük vesz el hallgatókat a Petőfi, sokkal inkább a Danubiust veszélyezteti. Még erősítheti is egymást a Sláger és a Petőfi, mert a két adóval teljesen lefedhető a kereskedelmi célcsoport, és ez költséghatékonyság szempontjából vonzóvá válhat az ügyfelek számára. A Jazzynek és radiocafénak viszont lehet félni valója.
Földes szerint ketté kell választani a kérdést. Ott áll a Petőfi mögött a gondoskodó állam tulajdonosként, ami azt jelenti, hogy nem lehet azonos feltételekről beszélni. Másrészt a Petőfi beszállt a piaci versenybe. - Hozzánk képest versenyelőnyt élvez - mondta Földes Ádám. - De miután óránként csak hat perc reklámot engedélyeznek számukra, a szponzorációs lehetőségekkel pedig nem igazán élhetnek, nem számítok komoly átrendeződésre a piacon.
Az ORTT monitoringszolgálatának vizsgálata szerint a Petőfi zenei programja a radiocafé 98.6 tartalmához hasonlít a legjobban. - A helyzet olyan, mintha minden futónak téglákkal megrakott hátizsákkal kellene elindulnia, kivéve a futam szervezője delegálta versenyzőnek - világít rá a lényegre a radiocafé ügyvezetője. Kelemen Zoltán úgy fogalmaz, hogy a Petőfi mindenféle korlátozástól és vállalástól mentesen, egyáltalán nem fizet műsorszolgáltatási díjat, de ugyanúgy versenyez a reklámbevételekért, mint bármelyik másik rádió a piacon.
- A Petőfi olyan piaci szegmensben kezdte meg működését, amelyben eddig egyedül a radiocafé 98.6 tevékenykedett. És teszi mindezt olyan háttérrel, ami kiemelt előnyöket nyújt számára a versenyben. Mindeközben a rádió műsora (adásmenete és zenei kínálata) semmiben nem különbözik egy kereskedelmi rádióétól - mondta az ügyvezető.
Az MR2-Petőfi rádiót nem terheli korlátozás a kötelező beszéd és a közszolgálati műsorszámok arányára vonatkozóan. A radiocafé 98.6 az előbbire 51 százalékos, a "helyi mindennapi életet bemutató, illetve segítő műsorszámok arányára" pedig 40 százalékot meghaladó vállalást tett. Ezzel együtt nettó 25 millió forintos "kedvezményes" műsorszolgáltatási díjat kell évente fizetnie az ORTT-nek a budapesti regionális sugárzásért (az országos kereskedelmi adók ennek sokszorosát fizetik - A szerk.). - Ha a Magyar Rádió tulajdonosa úgy dönt, hogy bármelyik csatornáját a kereskedelmi rádiós piacon kívánja megmérettetni, - tette hozzá Kelemen Zoltán -, akkor egyenlő feltételeket kell adni minden szereplőnek. Ami most van, az erősen kifogásolható.
Nem elegáns
Múlt pénteken teljes oldalas hirdetések jelentek meg országos napilapokban és hetilapokban: 109 jeles magyar értelmiségi - zenészek, tudósok, televíziósok, újságírók stb. - aláírásával állt ki a Petőfi rádió új műsorszerkezete mellett. "A június 1-jén elindított új MR2-Petőfi rádió különösen értékes kulturális missziót teljesít azzal, hogy itt más országos rádiókban alig vagy soha nem játszott minőségi zenei válogatás hallható" - szerepel a hirdetésben. A nyilatkozat különlegessége, hogy az aláírók politikai hovatartozásuktól függetlenül vállalták véleményüket. A Fidesz-kormány idején volt fontos szereplő például Borókai Gábor (kormányszóvivő), Schmidt Mária (miniszterelnöki főtanácsadó), Stumpf István (kancelláriaminiszter), a szocialista kormányzás alatt Bozóki András (kulturális miniszter), László Csaba (pénzügyminiszter). Abban is eltér az akció a szokásostól, hogy a hirdetések költségét az állami tulajdonú közszolgálati rádió állta, értelemszerűen az adófizetők pénzéből. Információnk szerint az intézménnyel szerződéses viszonyban álló pr-cég vezetője, Braun Róbert indította el a kezdeményezést azzal, hogy fölhívta néhány barátját, kérje meg azon ismerőseit, akik egyetértenek a szöveggel, hogy írják alá. A hasonló aláírási mozgalmak általában magánkezdeményezések vagy civil szervezetek akciói, de az általunk megkérdezettek különösebb kivetnivalót nem találtak abban, hogy ezúttal egy állami cég állta a számlát. Igaz, egyikük, György Péter a Klubrádiónak esztétaként úgy nyilatkozott: "nem volt elegáns megoldás".
