A karácsonyi szezonban még nem érezhető az édesipari alapanyagok - a kakaóvaj, a tej, illetve a tejpor - drasztikus világpiaci áremelkedése. Csontos Csaba, az Édességgyártók Szövetségének elnökségi tagja szerint a termékek zömét hónapokkal ezelőtt gyártották, és a kereskedők is régen leadták a megrendeléseket, amikor még nem gyűrűztek be a megugrott alapanyagárak.

Az édességpiac szezonális forgalma kiskereskedelmi áron kétmilliárd forintra tehető, ebből 950 millió forintot költünk Mikulás-figurákra, és 700-800 milliót a játékokkal kiegészített Mikulás-csomagokra. Kisebb - de dinamikusan növekvő - piac a szaloncukroké, 200 millió forintos forgalommal. A hungarikumként is jellemezhető karácsonyi nyalánkságból 5-6 ezer tonna fogy évente: ennek négyötödét zacskós, kisebb részét dobozos kiszerelésben vásárolják.

A szezonális figurákat a legnagyobb mennyiségben a nagy eladóterű hipermarketekben (Tesco, Auchan, Interspar, Cora) és diszkontokban (Plus, Lidl, Profi, Penny Market) vásároljuk, míg a szupermarketek (Kaiser's, Spar, Match) és a kis alapterületű boltok részesedése 15-18 százalék körüli - mondják az édesipari szövetségnél. Szaloncukorból pedig leginkább az olcsóbb, sajátmárkás féleségeket keresik a nagy kereskedelmi láncokban - állítja a GfK Hungária. Hasonló a helyzet a Mikulás-csokoládék esetében is: a szövetség becslése szerint a figurák több mint fele még mindig az élettanilag értékes kakaóvajat alig tartalmazó, bevonómasszából készül. Csokoládénak ugyanis csak az a termék nevezhető, amelynek legalább egynegyede kakaóvaj. Ez persze jóval drágább, mint a bevonómasszás termék, amelyben a gyártáskor a kakaóporhoz növényi zsiradékot adnak.

A karácsonyi édességek piacán a nagyok között dúló árharcból - meglepő módon - tavaly a kisboltok jöttek ki a legjobban: a GfK Hungária felmérése szerint 2006-ban a csoki-Mikulások a független kisboltokban voltak a legolcsóbbak - még a kültéri piacok áraihoz képest is. Az olcsóság nyilván az alacsonyabb minőséget is jelzi: valószínű, hogy a nagyok jóval szélesebb termékválasztékban a prémiumkategóriába tartozó termékek húzzák fel az átlagárakat, míg a kisboltok jellemzően a nagykereskedők legolcsóbb, "húzóáras" termékeiből szemezgettek. Szakértők szerint azonban a feketepiac is jócskán szerepet játszhat az átlagárak ilyetén alakulásában.

Erre utalnak a Gfk adatai is: a legmagasabb átlagárakat a nagykereskedőknél, Cash & Carry láncoknál (Metro, Interfruct) mérték - ahonnan elvileg a kisboltok beszerzik termékeiket. De tavaly a diszkontok is átlagosan 25-30 százalékkal emelték a csoki-Mikulások átlagárát. Márpedig azt a megkérdezett kereskedők sem tarják valószínűnek, hogy a kisboltok a nagy áruházláncoknál olcsóbb legális beszerzési csatornákat találnának.

Hogy mégis miként mehetnek le ennyire az árakkal? Csontos Csaba szerint megfigyelhető a már exportált készítmények "visszaáramlása" a saját márkaterméknél is. Tudnak olyan cégről, amely kimondottan az olcsóbb uniós piacokról importálja az eredetileg itt előállított készítményt (Ez akkor éri meg, ha az előállító és a nagykereskedő haszonkulcsa jóval "többe kerül" a kisboltosnak, mint például a szomszédos ország kereskedőinek kisebb haszna, megfejelve a szállítás költségeivel). De kalózbeszerzési forrásként szóba jöhetnek a visszáruzott, lejárat közeli szavatosságú, vagy a szállító autókról "lepottyant" tételek is, amelyek a fekete-, illetve szürkepiacon bukkannak fel. A zömmel Törökországban előállított, olcsóbb termékek között feltűnően gyakran szerepelnek a nagy márkákra hajazó "hasonmás" termékek. Csontos Csaba szerint ezek is megtalálták már útjukat a hazai piacra, bár a szövetség egyelőre nem tudja megbecsülni, a piac mekkora része is lehet fekete, illetve szürke színű.

Szezonális édességek átlagárai 2006-ban (Ft/kg)

Mikulás-szezon. A puttonyban sokszor nem igazi csokoládé van