Ám, hogy ez kit és milyen mértékben érinthet, nem tudni. A kormánypártok ugyanis január végére állapodnak meg az adózás 2009-es átalakításáról, az alapvető irányokról már most szakmai konszenzus van Veres szerint - ami nem jelent politikai egyetértést is.

Az nem tiszta, hogy a másfél százalékpontos tehercsökkenés mit is takarhat. A GDP arányában bizonyos szintű mérséklődés ugyanis automatikusan következik a makrogazdasági programból. A gazdasági növekedésnél lassabban bővül a fogyasztás és az inflációval korrigált jövedelem is, ami az adóbevételek meghatározó részének alapját adja. Vagyis ez a terhelés GDP-hez viszonyított arányát apasztja: a Pénzügyminisztérium számai alapján a GDP 1,8 százalékának (mintegy 400 milliárd forint) megfelelő mértékben 2006 és 2010 között. A jövő évi költségvetés kiegészítésében szereplő jövedelemcentralizációs mutatókból legalábbis ez következik (ennek meghatározó részét az adócentralizáció teszi ki). S a szaktárcánál lapunknak korábban azt mondták: ezeknél a mutatóknál nem számoltak sem az adózási szerkezetváltás, sem a fehéredés hatásaival. Vagyis a tegnap emlegetett terheléscsökkentés akár úgy is bekövetkezhet, hogy azt érdemben nemigen érzik meg sokan.

A fehéredés ugyanakkor emeli a terhelés GDP-arányos mutatóját, hiszen többen fizetnek ugyanolyan mértékben adót, nő az összes adóbevétel. A terhelésnek az adómértékek (például a járulékok) esetleges csökkenetéséből fakadó visszafogása a harmadik tényező, amely befolyásolja a pénzügyminiszter által említett mutatót.

Mindemellett érdemi, a társadalom számára érzékelhető hatása annak van, ha a GDP arányában hozzávetőleg 3 százalékponttal (600-700 milliárd forinttal) mérséklődik a terhelés tényleges adócsökkentésből fakadó aránya. Márpedig ilyesmi akkor lesz lehetséges, ha az adófizetői tábor bővülésével (vagyis a fehéredéssel) párhuzamosan az adómértékeket megfelelően mérsékli a kormány. Erre eddig többféle ígéret és szám is elhangzott: annyi tűnik biztosnak, hogy a fehéredésből fakadó pluszbevétel legalább egy részét adócsökkentésre fordítják majd, emellett szóba jöhet a hiánycsökkentés és egyes szociális kiadások (oktatás) emelése.

Ami igen valószínű, az az élőmunka-terhek bizonyos mértékű csökkentése, ez a miniszter tegnapi elmondása alapján a munkaadói járulékot, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást érintheti - a két utóbbi formálisan megszűnt volna 2008-ban is, ha átment volna a kisadók összevonásának terve. Ettől függetlenül a tervek szerint folytatnák az adójóváírási rendszer átalakítását a következő két évben - utalt rá a miniszter. (A probléma az, hogy az adójóváírás megszűnésénél az adóteher úgy nő, hogy már nem érdekelt a munkaadó emelni a bért, mivel a bértöbblet jó részét elviszi a pluszadó.) Veres szerint a 2008-as az első lépés: a rendszer kiszélesítése most 30 milliárdot hagy az emberek zsebében. Veres szerint a probléma teljes orvoslása 150-200 milliárddal kevesebb szja-bevételt akarna, ám a folytatásról még nem döntöttek.