A parlamenti vita során többen szóvá tették, hogy az objektív felelősség bevezetése az alkotmányos kereteket feszegeti, ezért módosító indítvánnyal a javaslat visszavonását kezdeményezték. Ellenzéki képviselők azt is szóvá tették, hogy a szigornak a közlekedésben érintett valamennyi félre ki kellene terjednie, vagyis: ne csak a járművek üzembentartóit fenyegessék, hanem viseljenek a közútkezelők is objektív felelősséget azért, ha egy szabálysértés, illetve baleset oka például tévesen kihelyezett jelzőtábla vagy úthiba. A leghatározottabban a kettős büntetés ellen emeltek szót, mondván: meglehetősen furcsa megoldás, hogy az üzembentartó akkor is fizessen, ha a gyorshajtót megnevezi, és ő vállalja is a felelősséget. Az meg abszurd, hogy a tervezet szerint a jármű tulajdonosa vinné el a balhét tettenéréskor is.

Információnk szerint a kormány az objektív felelősségből nem enged, bár bizonyos, hogy a javaslat elfogadása esetén az ügy az AB elé kerül. Arra azonban a kabinet hajlandónak mutatkozik, hogy finomítsa a szabályozást. Az objektív felelősség elvét tehát csak akkor érvényesítenék, ha a szabálysértésnek nincs "gazdája"; ebben az esetben nem keresnék a tényleges elkövetőt, hanem harmincezertől háromszázezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabnának ki. De tettenéréskor, illetve akkor, ha a vétkes járművezetőt utóbb megnevezik, az üzembentartó kimaradna az eljárásból - csak a sofőrt büntetnék.