Peren kívüli megegyezésre kényszerült a Szentgotthárdra tervezett hulladékégető beruházójával a Pronas (Pro Natura Szentgotthárd) nevű szervezet néhány aktivistája, mert fennállt a veszély, hogy "ingük-gatyájuk" rámegy a bírósági eljárásra, amit a vállalat jó hírnevének megsértése miatt indítottak ellenük. A megállapodás nyomán végül csak egy közleményt kellett megjelentetniük, de a kaland így is sokba került, állniuk kellett a félmillió forintos perköltséget.

Az ügy korántsem egyedi, és - Szuhi Attila, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) programfelelőse szerint - újabban nem is számít ritkaságnak. A forgatókönyv mindenütt azonos: ha egy környezetszennyezőnek tartott beruházás ellen civil tiltakozás szerveződik, akkor a befektetők személyiségi jogi pert indítanak a tiltakozók ellen. A keresetben nem az akciózó zöldszervezetet nevezik meg károkozóként, hanem azokat az aktivistákat, akik a legeredményesebben mozgósítanak a beruházás ellen. Az eljárás mindig bizonytalan kimenetelű, de ha az alperesek veszítenek, az számukra akár teljes anyagi ellehetetlenüléssel is járhat. - Minden kereset más, de sokszor előfordul, hogy a beruházó azzal érvel: a hitelrontás, illetve a jó hírnév megsértése miatt zátonyra fut a projekt, ezért az összes addigi kiadásának megtérítését kéri. A hatástanulmányok és az engedélyek megszerzése sokmilliós összeg, ami egy nagyobb szervezetet is a padlóra küldhet, nemhogy egy-két magánszemélyt - fogalmaz Szuhi Attila, azt is hozzátéve: a sajátos dupla vagy semmi játékban a beruházók legfeljebb a perköltséget veszíthetik, ami aligha rengeti meg őket.

Hogy mi számít a jó hírnév megsértésének, azt nyilván a bíróság dönti el. Az említett keresetekben ugyanakkor az szerepel, hogy ha az ellenzők környezetszennyezőnek, egészségkárosítónak vagy tájcsúfítónak neveznek egy hulladékégetőt, vagy egy cementgyárat, ezzel már megsértik az érintett vállalkozások jó hírnevét. Márpedig egy környezetvédelmi indíttatású szakmai fellépés esetén nagyon nehéz kikerülni, hogy egy beruházás valószínűsített környezeti hatásait a nevükön nevezzék.

A zöldek ugyanakkor úgy vélik, ha egy ilyen perben esetleg elmarasztaló ítélet születik, azzal helyrehozhatatlanul sérül a véleménynyilvánítás szabadsága. - Valójában épp abban akadályoznak minket, ami a dolgunk: hogy független szakértőket is bevonva, a lakosság szempontjait előtérbe helyezve mérlegeljük egy-egy beruházás környezeti kockázatait - hangsúlyozta a Humusz szakértője.

A hasonló perek száma egyre nő: eddig többek között a Pusztazámorra tervezett szennyvíziszap-égető, a már említett szentgotthárdi hulladékégető, a nyergesújfalui cementgyári hulladékégetés és a Hajdúböszörményben felépítendő szemétégető ügyében választották a tiltakozók leszerelésének ezt a módját.

A lapunk által megkérdezett környezetvédelmi jogász szerint ilyenkor a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a tiltakozás véleménynyilvánításnak tekinthető-e. Ha igen, akkor már csak az a kérdés, hogy indokolatlanul sértő-e a vélemény - ha azonban tényállításnak bizonyulnak a közlemények, akkor konkrét bizonyítékokat is mellékelni kell hozzájuk, különben megállhat a jó hírnév megsértésének vádja.

Konkrét joggyakorlatról - az eddig lezárult esetek kis száma miatt - még nem lehet beszélni. Ám a pakliban egyelőre az is benne van, hogy a zöldek mozgástere alaposan leszűkül a perek miatt. Megoldást egyrészt a véleménynyilvánítás határainak pontos kijelölése jelenthetne, másrészt pedig egy olyan független intézmény létrehozása, amely tudományos hitelességgel állást foglalhatna a környezeti hatású beruházásokról és technológiákról. Ma ugyanis ez ügyben az állami zöldhatóság mondja ki a döntő szót, mégpedig első-, illetve másodfokon gyakran homlokegyenest különböző eredménnyel, alaposan megnehezítve az ellenzők (vagy olykor a támogatók) dolgát.

A Nagymező utcaiak ellen is személyiségi per indult