A jövő évi adójogszabályok szerint ugyanis az újonnan alakuló cégek ötödét kell megvizsgálnia az adóhatóságnak. A társaságokat kockázatelemzéssel választják majd ki - megnézik például, az APEH adatbázisában milyen információk találhatók az alapítókról, esetleg kockázatos iparágba tartoznak-e a tevékenységek. De egyes cégformák, működési formák is felkelthetik az APEH érdeklődését: például a határ mentén alapított, külföldi tulajdonosú, elérhetőséget csak a kézbesítési megbízotthoz adó társaság - mondja Földes Balázs, a KPMG tanácsadó cég szakértője. A gyanús esetekre az adószám-felfüggesztés több mint egy éve gyűlő tapasztalatai alapján is ráismerhetnek.

Az adóellenőrök feladata az, hogy megnézzék: valódi-e a székhely, telephely megadott címe. Megtalálható-e egyáltalán a társaság, és ami a címen található, az az alapját képezheti-e a megjelölt tevékenységnek, ellenőrizniük kell-e az alapító személyeket is, esetleges adóigazgatási előéletüket.

Mindezt a vélhetően fiktív, adócsalási célzattal alapított cégek kiszűrése érdekében teszik. Ám, hogy mennyire lehet hatékony ez a korai revízió, arról eltérnek a vélemények. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke például kétségesnek tartja, hogy a fiktív személyeket ki tudja szűrni így az APEH. Szerinte ezt a cégalapítás előtt lehet legfeljebb megtenni - a közjegyzők alkalmasint az aláírási címpéldány kiállításakor megkérdezhetik, mit tud az alapító a társaság tevékenységéről, a társakról, a székhelyről. Az aláírási címpéldány ugyanakkor a cégalapításról szóló törvény szeptembertől hatályos szabályai óta már nem kötelező a cégbejegyzéshez, kiváltható az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintával. Utóbbinál viszont az ügyfél azonosítására nem kötelező a személyi okmány valódiságának lekérdezése. Az ügyvéd dönti el: faggatózik-e, ellenőrzi-e az adatokat a központi adatbázisokkal.

A változást egy lapunknak név nélkül nyilatkozó ügyvéd igen logikus lépésnek nevezte, mondván, az ügyvéd is meggyőződik a bejegyzést indító személyazonosságáról, ekkor lényegében semmivel sem tesz kevesebbet, mint a közjegyző. A pénzmosásról szóló törvény ráadásul ezt elő is írja. Rosszhiszemű cégalapítás esetében pedig egy jó minőségű hamisítvány eddig is és ezt követően is "átcsúszik" majd. Mindegy, hogy az okmányokat közjegyző vagy ügyvéd nézi át. Ahogy nyilatkozónk fogalmazott: a közjegyző és az ügyvéd sem irat- vagy írásszakértő. S ha szándékos együttműködésről van szó, akkor az ügyvédnek is van büntetőjogi felelőssége, és a kamarával szemben is el kell számolnia.

Az APEH annyival kerülhet esetleg beljebb, hogy hamarabb felfigyelhet egyes cégekre, személyekre, nem csupán az adócsalás megtörténte után. A szakértők többsége ezzel együtt szkeptikus: úgy vélik, aki csalásra akar céget létrehozni, ezután is megcsinálja majd, esetleg az indulásnál ügyel a tisztaságra.

Az elmúlt években összesen nagyjából tíz olyan visszaélésre derült fény, amikor valóban szándékos közreműködés volt az ügyvéd és a cégalapítók között. Ezek rendszerint a lakásmaffiával és a vámcsalással voltak összefüggésben - mondta lapunknak Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Ha egy ügyvéd szándékosan működik együtt olyan cégalapításban, amelyről tudja, hogy a társaságot később törvénybe ütköző cselekményekben kívánják felhasználni, az bűncselekmény. Ez fegyelmi kizárást jelent, ekkor 10 évig nem lehet a tagja a szervezetnek az érintett ügyvéd. (Á. A.)