Januártól ügyvédi kontroll alatt a személyazonosság
Jövő januártól könnyen rajtaveszt, aki elveszett, lopott vagy hamis iratokkal próbál meg egy ingatlanon túladni, illetve céget alapítani. A jogügyletek biztonságának javításáról elfogadott törvénymódosítás szerint az ügyvédek ellenőrizhetik ugyanis, hogy a bemutatott okmány érvényes, és az eltűnését sem jelentették be. Ezt a tervek szerint az interneten januártól elérhető rendszer segítségével tehetik majd meg. A központi adatbázisokból lesznek elvileg lekérhetőek az ügyfelek, illetve az ügyletek tárgyainak szükséges adatai. S míg az ügyvédek választhatnak, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, a közjegyzőknek és a bírósági végrehajtóknak kötelező lesz ily módon ellenőrizni ügyfeleik adatait, okmányaik valódiságát.
Ha ilyenkor körözött igazolványra bukkannak, azt a rendőrségnél be kell jelenteni - tájékoztatott Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. További kétségek esetén az ügyvédek elektronikus úton lekérhetik a személyi adatokat és a fényképet is. Igaz, ehhez a félnek írásban hozzá kell járulnia, de ha egy gyanús ügylet szereplője megtagadja a beleegyezését, biztos lehet abban, hogy az ügyvéd sem készíti el az adásvételi szerződést, a cégalapításhoz sem adja a nevét.
Az ügyvédeket a jogszabály kvázi hatósági jogkörökkel ruházza fel, ám ez kizárólag a felek érdekeit szolgálja - hangsúlyozta Bánáti. Szerinte a lakásmaffia működése is bizonyítja, hogy a rendszerbe ilyen féket kell beépíteni. Azt állítja: az okmányok ellenőrzésével januártól legalább azt megelőzhetik, hogy valaki hamis papírokkal adja el más lakását. A fiktív cégek alapítását pedig azzal igyekeznek megakadályozni, hogy az ügyvédeknek meg kell győződniük arról: a székhelyként megjelölt ingatlan létezik, és a vállalkozás jogosult annak használatára. Ezt az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján kell megtenniük.
Az ügyvédi kamara e héten elfogadott szabályzatában nem adott tételes felsorolást arról, mikor is ajánlott ellenőrizni az ügyfeleket. Annak eldöntését az ügyvédekre bízzák, hogy mit tekint az ellenőrzést indokoló szokatlan körülménynek, és mikor tartja aggályosnak a személyi adatok valódiságát.
A közjegyzők és bírósági végrehajtók esetében ez nem kérdés. A közjegyzők január elseje után csak az ellenőrzés után adhatnak ki okiratot. Épp ezért számukra létkérdés, hogy a rendszer időben és megbízható minőségben induljon el. Ha nem így lesz, akkor - adott esetben - a közjegyzők működése is leállhat - hívta fel a figyelmet Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. S mivel nem egyetlen adatbázis eléréséről van szó, a hibátlan működés érdekében tesztidőszakra is szükség lenne az elvileg januárban éles üzemmódban startoló rendszernél - tette hozzá.
Az adatszolgáltatási feladatokat januártól ellátó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEKKH) lapunknak azt mondták, hogy az informatikai rendszer felállításával az elvárható tempóban haladnak, így az adatlekérdezés lehetősége "minden bizonnyal" január elejétől el is indul. S a köztes időben már a tesztidőszak is benne van. Azt azonban forrásunk is hozzátette: külső okok miatt igencsak feszített tempót kell diktálniuk, noha az ellenőrzési rendszer előkészítése évek óta folyik. Komoly gond van például a szükséges forrással: a hivatal nem kapott pénzt a feladat végrehajtásához. Azt uniós támogatási kereteken belül kell megszereznie, ám a nyáron elbírált projekt támogatásáról a mai napig nem kötöttek szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel.
A tervre elvileg 150 millió forintot szán a kormány uniós pénzből az egyedi kormánydöntés révén, vagyis a pályázati rendszeren kívül támogatható projektként. A nyári kormánydöntés szerint január végéig lenne idő a támogatási szerződés aláírására - holott akkor már túl kellene lenni a megvalósításon is, ahogy azt a szakmai jogszabály előírja. Hogy az idő roppant kevés, és a projekt költségvetése sem elég részletesen kifejtett, azt az uniós projektek szakmai zsűrije is megjegyezte, de a kormány a sürgető határidőre való tekintettel odaítélte, illetve ígérte az uniós pénzt.
Ezzel együtt engedélyezték a hivatal számára a fejlesztők kiválasztásáról szóló közbeszerzési eljárás elindítását, s a kormány külön garanciát vállalt a költségek fedezetére.
A rendszer működéséhez szükséges szoftvert ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatal elkészítette, az ügyvédeknek pedig januárig be kell szerezniük az elektronikus aláírás használatához nélkülözhetetlen eszközöket, amelyek birtokában közvetlenül férhetnek hozzá például a népesség-nyilvántartáshoz. Az ellenőrzést - amennyiben szükségesnek tartják - így igen rövid idő alatt elvégezhetik. Egyébként adatkérés esetén - a biztonság érdekében - a rendszer a kamaránál mindig kontrollálja, hogy az adott ügyvéd létezik és jogosult a lekérdezésre.
S hogy ki viseli az adatkérés költségeit? Minthogy a közjegyzőknél kötelező lesz az ellenőrzés, ott az adatszolgáltatás ingyenes lesz. Az ügyvédeknél viszont alapvetően az ügyfelek fizetik a költségeket Bánáti szerint, s ez vonatkozhat a várhatóan háromezer forintos igazgatási szolgáltatási díjra is. Igaz, a nagyobb értékű megbízásoknál elképzelhető, hogy az ügyvédek nem kérnek az eddig megszokottnál több pénzt.
