Mivel a NATO-erők gyakran az otthoni környezettől távol működnek, meg kell teremteni a feltételeket. - Ezért két programot szorgalmazok: a légi szállításban a német-francia nehézhelikopterét, az információszerzésben pedig a közös katonai műholdas felderítőrendszert.

Az európai közös védelmi ipari-technológiai bázis (EDTIB) már több mint a nemzeti elemek matematikai öszszege, és nem képzelhető el szigorúan elkülönült nemzeti alapokon. Éppígy nem engedhetjük meg magunknak védelmi szükségleteink meghatározása, a kutatás-fejlesztés, végül a (köz)beszerzési folyamat elkülönült, nemzeti alapú kezelését - hangsúlyozta az EDA vezetője. Ebbe az irányba tett, korszakalkotó lépés volt az európai közös beszerzési piac, és annak eszköze, az elektronikus hirdetőtábla-rendszer alapjainak 2005-ös lefektetése. (Ehhez Magyarország 2007 derekán csatlakozott - a szerk.) A kételemű rendszer közbeszerzési (állami) szektorában most 200 ajánlat szerepel, 10 milliárd euró (2500 milliárd forint) értékben - a vállalati szektorban pedig 37 nagy európai védelmi ipari vállalat 110 ajánlatát kínálják a kisebb vállalatoknak, hogy váljanak a beszállítói lánc szemeivé. 2007 májusában kidolgozták a közös védelmiipari-technológiai bázis továbbfejlesztésének stratégiáját. Ez egyben a védelmi ipari közös piaci integráció magasabb fokát is jelenti.

Milyen legyen ez a közös techno-ipari bázis? Legyen versenyképes Európán belül és kontinensünk határain túl is. Ez nagyobb kölcsönös függőséggel is jár, viszont elkerülhetők a párhuzamos fejlesztések. És ami nem kevésbé fontos: csökkenthető a kulcságazatokban a nem európai forrásokra való ráutaltság. Súlyt kell helyezni a kutatóintézetekkel, fejlesztőintézményekkel, a magán- és állami tőke bevonásával kialakított technológia-fókuszpontokra (Centres of Excellence) is. A közös európai védelmi ipari stratégia megvalósítása segíti az ipart, hogy kitörhessen a nemzeti "dobozból", és éljen a határokon átnyúló együttműködési lehetőségekkel.

Kelet-Közép-Európa, Magyarország. Amikor az EDA 2006 július elsejével elindította a határokon átnyúló kooperációt, a beszállításokat előmozdító "elektronikus hirdetőtáblák" (EBB) rendszerét, megértettük, hogy ez a piacok megnyitását szolgáló lépés nem lehet teljes, ha csak a nagy, elsődleges szállítók élnek lehetőségeivel - mondta Alexander Weis. A versenyt le kellett vinnünk a kitűnő kisebbek, a kis- és középvállalatok, az alvállalkozók, az al-alvállalkozók szintjéig. Ez nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is fontos. - Szilárd meggyőződésem, hogy a közös védelmi ipari technológiai bázis sikere a humán erőforrásokon, az innováción múlik, legyenek azok egy kelet-közép-európai kisvállalatnál vagy nem hagyományos védelmi ipari szállítónál (egyetem, kettős, katonai-polgári célú eszközöket gyártó cég). A kulcsterületeken a technológia-fókuszpontok kialakítása is ezeket, a nem hagyományos szállítókat is bevonja a rendszerbe. Ugyanakkor érzékeljük, hogy a nagyok, a "globális játékosok" lassan jönnek rá, hogy Kelet-Közép-Európa nemcsak értékesítési piac, hanem beruházási lehetőségeket kínáló régió. Ezért is üdvözöljük a közös technológiai kutatási programokat, az "elektronikus hirdetőtáblán" az olyan ajánlatokat, amelyek a kis- és középvállalatokat segítik piaci lehetőségekhez. Útitervet hagytak jóvá, amely kiszélesíti és sokrétűbbé teszi az európai védelmi ipari ellátó bázist. Az EDA most foglalkozik a kis- és középvállalatok, a nem hagyományos szállítók intenzívebb bevonásával, az új tagok integrációjának előmozdításával.

Kelet-Közép-Európa - paszszívak vagyunk? Nem, hiszen némelyikük igen sok ajánlattal szerepel az elektronikus hirdetőtáblán. Figyelembe kell venni, hogy különbségek vannak az egyes államok védelmi büdzséi méreteiben (az egymillió eurónál kisebb értékű ajánlatokat nem kötelező az elektronikus hirdetőtáblára feltenni), továbbá egyesek a normális uniós közbeszerzési irányelvek (és nem az EDA "viselkedési kódexe") alapján járnak el. Biztos vagyok benne, hogy egyre több ajánlat érkezik majd be egyre több tagállamból, és a hirdetőtábla használata általános gyakorlattá válik. Ami Magyarországot illeti, önök csak az idén júliusban csatlakoztak a rendszerhez, időre van szükségük, hogy belejöjjenek. De nagyon örülünk, hogy Budapest végül is csatlakozott, mert ez lehetőségeket nyit meg az ottani vállalatok számára.