Járai Zsigmond hibásnak ítélte a jelenlegi gazdaságpolitikát, amelyet "...egy hozzá nem értő társaság irányít  Magyarországon".

Járai szerint a mostani gazdaságpolitika nem lehet tartós, 2009-2010-ben vélhetően elérkezik a kijózanodás pillanata. Megítélése szerint ettől az időszaktól újra nő majd az államháztartási deficit, és nem tudni, hogy erre hogyan reagálnak a pénzpiacok.

Járai Zsigmond szerint az állami kiadásokat jelentősen csökkenteni kellene, Magyarországon túl magas az állami újraelosztás aránya, azt a GDP-hez mérten tartósan 40 százalék alá kellene levinni. Egyúttal kiemelte, olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely erősíti az ország versenyképességét.

A volt jegybank-elnök aláhúzta: "a 2007-2008-ban folytatott erőteljes deficitcsökkentés nem lesz fenntartható, mert nem jó a magyar gazdaság és  az állam szerkezete". Véleménye szerint az államháztartásban mára olyan strukturális deficit alakult ki, amely csak ideig-óráig csökkenthető, de tartósan nem lesz fenntartható az állami kiadások nagymértékű átalakítása nélkül. Aláhúzta: "két évig  lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy közben iskolák, kórházak tönkremennek, ennek azonban nem lesznek tartós eredményei".

A jegybank működésének szabályozásával kapcsolatban kiemelte: 2002-től a jegybanki törvényt hétszer úgy módosították, hogy annak alapvető célja, kiváltója "kiszúrás, a bosszú" volt a kormány részéről a jegybank irányába. Járai Zsigmond szerint "ha jön egy új, rendes kormány, az új jegybank-törvényt fog alkotni".

Járai szerint sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem vette komolyan annak idején a jegybankkal közösen kitűzött inflációs célokat, az infláció alakulását rángatták az olyan intézkedések, mint az, hogy egyszer csökkentették, máskor felemelték az áfa mértékét.

Az előadások után tartott kerekasztal-beszélgetésen a volt jegybank-elnök felvetette: két területen van alapvetően túlköltekezés Magyarországon, egyrészt az államigazgatásban, másrészt a szociális kiadások területén. Véleménye szerint  Magyarországon 3-4 százalékkal többet költenek szociális kiadásokra, mint amennyit az ország a gazdasági helyzeténél fogva megengedhet magának.

Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Járai felvetéseire reagálva megjegyezte: a jegybank közgazdasági és kutatási szakterületén továbbra is kiváló szakemberek dolgoznak, ez a mai napig egy valódi szakmai műhely, és a korábbi első számú vezető önszántából távozott az MNB-től.

Csermely Ágnes előadásában Surányi György szintén korábbi jegybank-elnöknek egy múlt heti előadássorozaton elmondott beszédére reagálva közölte: a világban éppen a Magyarországhoz hasonló nyitott kisgazdaságok alkalmazzák az inflációs célkövető rendszert, többnyire sikerrel.

Surányi György a GKI Gazdaságkutató Zrt. múlt pénteki  konferenciáján úgy érvelt: egy nyitott kisgazdaságban inflációs  célkövető rendszert folytatni egyszerűen blöff.

Csermely Ágnes kifejtette: a monetáris politika szempontjából a magyar gazdaságot az elmúlt időszakban különböző sokkok érték, főleg az élelmiszerár-sokk volt negatív hatással a folyamatokra, ezért indokolt a jegybank részéről továbbra is óvatos monetáris politikát folytatni. Aláhúzta: az elmúlt hónapokban a monetáris politika szigorúbb volt, mint amire a piac számított.

Csermely Ágnes kiemelte: jelenleg nincs konfliktusban az inflációs célkövető rendszer és a forint intervenciós sávja, de korábban már a jegybank felvetette, hogy meg kellene szüntetni a beavatkozási sávot.

Kiemelte: az inflációs célkövető rendszerben csak a hosszú távon ható jelenségekre érdemes figyelni, reagálni, ebből a szempontból döntő lehet, hogy hogyan alakul 2008 első negyedéve egyebek között az inflációs várakozások szempontjából.

(MTI)