"A felfedezés azt bizonyítja, hogy 390 millió évvel ezelőtt minden bizonnyal a pókok, rovarok és rákok egyaránt sokkalta nagyobbak voltak ma élő rokonaiknál, sőt nagyobbak még annál is, mint ahogy eddig gondoltuk" - számolt be Simon Braddy, a Bristoli Egyetem paleontológusa. "Egy ideje már tudjuk, hogy léteztek óriási százlábúak, hatalmas skorpiók, csótányok, elefántnyi szitakötők, de csak most láttuk a saját szemünkkel, hogy milyen őrületesek méreteik".

"Ezek a skorpiók kannibálok voltak, a nagyobbak megették a kisebbeket. Ez nyilván hozzájárult a testméretek növekedéséhez. Állandó +fegyverkezési versenyben+ álltak egymással" - teszi hozzá a kutatás vezetője. Braddy és két kutatótársa a Brit Királyi Akadémia folyóiratában publikálta felfedezését. "Ezek a skorpiók valószínűleg - természetes ellenségek híján - évmilliókig uralkodó fajnak számíthattak. Végül aztán csak a hatalmas méretű halak - fogaikkal és állkapcsukkal - okozhatták végzetüket" - mondja Jeorg W. Schneider, a Freibergi Bányászati Akadémia tudósa.

Az értékes leletre a tudósok egy németországi kőbányában akadtak, amely egykor sekély vizű, mocsaras folyótorkolat lehetett. A kissé pontatlan néven tengeri skorpióknak nevezett eurypteridák a földtörténet kambrium és perm korszakaiban éltek. Négy pár lábbal és egy pár - lábakból átalakult - mellső ollóval rendelkeztek. Valószínűleg ők az ősei minden ma élő skorpiónak, ráknak, póknak és atkafélének - így a kullancsoknak is. (MTI)