Mi, közép-európaiak

hovanyecz könyv

Van-e még értelme több mint hároméves európai uniós tagság után azt feszegetni, hogy hazánk inkább Közép-Európa, mint Kelet-Európa része-e? Ormos Mária Közép-Európa című, Volt? Van? Lesz? alcímű munkája arra int, hogy nincs.

A Napvilág Kiadónál megjelent úttörő mű - amely jórészt a professzor asszony pécsi doktori iskolájának kutatásaira támaszkodik - minden korábbinál alaposabban vizsgálja a Közép-Európa-fogalom és a térséggel kapcsolatos koncepciók históriáját. Arra a megállapításra jut, hogy a XIX. század elejétől kétféle - alapvetően politikai-hatalmi - törekvésben öltött testet a Közép-Európa-eszme. Egyfelől a dominancia, másfelől az önvédelem szándéka indította a nagyhatalmakat, illetve a kis népeket-nemzeteket, hogy valamiféle föderációról gondolkodjanak. A német, orosz, francia koncepciók birodalmi felfogásban fogantak. Ám az alávetettnek szánt népek - a lengyelek, a csehek, a magyarok, a románok és a szerbek - politikusainak elképzelései, amelyek a nagyhatalmak törekvéseit lettek volna hivatva ellensúlyozni, ugyancsak a nemzeti hegemónia igényével léptek fel.

A különféle Közép-Európa- koncepciók kidolgozása a második világháborút követő hidegháború idején szünetelt. Ám amikor az 1970-es évek elején Willy Brandt meghirdette az új német Kelet-politikát, s ehhez kiváló partnerre talált az ugyancsak szociáldemokrata osztrák Bruno Kreiskyben, változott a helyzet. Soha nem volt olyan jó például az osztrák-magyar viszony, mint ezekben az időkben, amelyet némelyek új K. u. K.-korszaknak neveztek Kreisky és Kádár rövidítéseként. Ebbe a helyzetbe robbant be a magyar történész, Szűcs
Jenő Közép-Kelet-Európa-fogalma, melynek erőteljes politikai üzenete volt: Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország már csak történeti okoknál fogva sem lehet a Szovjetunió által meghatározott Kelet része.

Ormos Mária azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy Szűcs máig előszeretettel használt terminusa valójában a középkorra nézve volt érvényes. A jelenlegi helyzetben - amikor az EU tagjai vagyunk - csak negatív jelentése lehet: mások - elmaradottabbak - vagyunk, mint Nyugat-Európa. Közép-európaiságunk mai értelmét az adhatja meg, ha törlesztjük sok évszázados adósságunkat: végre alaposan megismerjük egymás történetét és kultúráját.

Ormos Mária: Közép-Európa. Napvilág Kiadó, 3400 Ft

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.