Csökkent az iraki erőszak
George W. Bush elnök és a média viszonyánál fontosabb azonban, hogy a jelek szerint Irakban tényleg javult némileg a helyzet: a külföldre menekült kétmillióból naponta 1600 ember költözik vissza. Ez akkor is figyelemre méltó, ha mindennap ennél többen kénytelenek menekülni lakhelyükről.
Az amerikai csapatok szóvivője, Gregory Smith ellentengernagy vasárnap arról számolt be, hogy az év elején a hadszíntérre küldött erősítésnek köszönhetően 55 százalékkal csökkent a katonákat érő támadások száma. Az iraki civil veszteségek az elmúlt kilenc hónapban országosan 60, Bagdadban 75 százalékkal mérséklődtek. Októberben a napi átlagot tekintve már csak öt meggyilkolt ember holtteste került elő a fővárosban, szemben a korábbi 35-tel. Olykor napok telnek el két, autóba rejtett pokolgéppel végrehajtott merénylet között, holott februárban volt olyan 24 óra, amikor 44 esetet jegyeztek fel. A múlt hónapban "csak" 16 öngyilkos terrortámadást hajtottak végre országszerte, míg márciusban 59-et. Az elemzők szerint nem teljesen világos, milyen folyamatoknak köszönhető a javulás. Mindenesetre óvnak a túlzott optimizmustól: az erőszak Irakban most nagyjából a 2005-ös szinten van, ami legfeljebb 2006-hoz képest megkönnyebbülés. Bush elnök az év elején eleve azt mondta, hogy majd ősszel lesz érdemes megnézni az eredményt. A 30 ezres erősítés főleg a vegyes lakosságú Bagdadba és kisebb részben a szunnita többségű Anbar tartományba vezényelték.
Lapjelentések alapján az erőszakos események számának csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy Irán visszafogja a déli országrészt ellenőrző síitákat. A bagdadi amerikai nagykövetség szóvivője, Philip Reeker erről azt mondta, Irán ebbéli szerepe még nem világos, az azonban biztos, hogy az ellenállókat Teherán fegyverrel, pénzzel és kiképzéssel támogatja. Iránban egy szóvivő azonnal alaptalan vádaknak nevezte Reeker állításait.
Republikánus politikusok és választási szakértők már azt latolgatják, mikor válthatják az iraki fordulatot hazai politikai tőkére. Bush elnök támogatottsága egyelőre nem mozdul a történelmi összehasonlításokban is rendkívül alacsony 33 százalékról. A csapatkivonást követelő demokratáknak vissza vághat: amikor végre látszanak az eredmények, nem szabad változtatni a politikán.
A jelenlegi, felduzzasztott létszámot a Pentagon legfeljebb áprilisig tudja fenntartani. Addig elsősorban Irakban kellene politikai áttörést elérni, mert a biztonsági helyzet javulása még nem közelítette a síiták, a szunniták és részben a kurdok az ország jövőjét illető álláspontját. Enélkül hiába tér vissza a normális élet Bagdadba, az egyensúly törékeny marad. Az irakiak körében általános az a vélemény, hogy az amerikaiak távozása esetén azonnal minden eddiginél véresebb összecsapások törnének ki a rivalizáló vallási és politikai irányzatok között.
