A dokumentum szerint "a magyar jobboldal eszközként kívánja használni a sztrájkoló munkásokat, a kormánypártok pedig megpróbálják lejáratni és megosztani őket". Mint írják, bíznak abban, hogy mindkét kísérlet hatástalan lesz. Hangsúlyozzák: a hatalmi machinációktól elhatárolják magukat, és a tiltakozó dolgozókkal való szolidaritásuk föltétlen.

A nyilatkozat kitér arra is, hogy a hivatalban levő kormánynak az egészségügyet és a nyugdíjrendszert érintő reformtervei, valamint általában a közszolgáltatások leépítése vagy privatizálása elleni sztrájkhoz hasonló okok miatt franciaországi és németországi szakszervezetek is sztrájkolnak.

"A szociális állam maradványait lebontó neokonzervatív-neoliberális támadással szemben megindult - végre Magyarországon is - a dolgozók ellentámadása" - fogalmaznak.

"A sztrájkot meghirdető szakszervezeteknek nézetünk szerint igazuk van." - írják a közleményben. - "Olykori bátortalan kiigazítások ellenére az 1980-as évek közepe óta az egymást követő kormányok folyamatosan a dolgozókra (továbbá a volt dolgozókra: a nyugdíjasokra, a leendő dolgozókra: a tanulókra, diákokra) hárítják az egymást követő válságok terheit, miközben a profitok növekednek. Hatalmas anyagi kedvezményekben részesülnek tőkés óriásvállalatok, amelyek ezért cserébe igen kevés és többnyire rosszul fizető munkahelyet teremtenek csak. Sok százezer munkaképes ember nem dolgozhat, s kénytelen az összeomlófélben lévő szociális rendszerbe menekülni, amelyet egyre inkább elzárnak a szükséget szenvedők elől. Tízezrével éheznek a gyerekek. A roma gettók körül mind magasabb falak emelkednek."

Álláspontjuk szerint a sztrájkoló munkások mindenki érdekében nyúlnak a sztrájk fegyveréhez: az utasok, a fogyasztók, a páciensek, a népjóléti rendszerek ügyfelei, a tanulók, a szülők érdekében is.

"Igaz, a kormány megdöntésén buzgólkodó politikai jobboldal álszent módon szintén a sztrájk és a tüntetés támogatására hív föl, és evvel máris sikeresen megbontotta a szakszervezeti egységet, és kárt okozott a dolgozóknak." - teszik hozzá a szöveg aláírói. - "Emlékszünk az Orbán-kormány szakszervezet- és munkásellenes intézkedéseire, az általa megszavaztatott 'cselédtörvényre' is, amely ellen annak idején szintén tiltakoztak a szakszervezetek – akkor még a ma kormányzó szocialisták helyeslésével. Egyetlen mai parlamenti pártnak sincs e tekintetben semmilyen hitele, úgyhogy helyes volna, ha mind a támogatás, mind a bírálat gesztusaitól megtartóztatnák magukat" - zárul a közlemény.

A nyilatkozat aláírói:

• Artner Annamária közgazdász, MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• Balázs Gábor történész
• Bartók Gyula tanár, a Társadalmi Forradalom c. internetes lap szerkesztője
• Benyik Mátyás közgazdász, az ATTAC Magyarország elnöke
• Erhardt Miklós képzőművész
• Farkas Péter közgazdász, MTA VKI, Marx Károly Társaság
• Galló Béla politológus, MTA Politikatudományi Intézet, az Egyenlítő főszerkesztője
• Györe Imre költő
• Hajdú János újságíró, ny. nagykövet, volt országgyűlési képviselő
• Jemnitz János tudományos tanácsadó, MTA Történettudományi Intézet
• Kerékgyártó Ágnes politológus
• Kiss Viktor politológus, tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola
• Konok Péter történész, Politikatörténeti Intézet, az Eszmélet szerkesztője
• Kovács Endre fizikus, adjunktus, Miskolci Egyetem
• Krausz Tamás történész, egyetemi tanár, ELTE, az Eszmélet szerkesztőségének elnöke
• Najmányi László író, filmes, képzőművész
• Sebők Zoltán esszéíró, docens, Képzőművészeti Egyetem
• St. Auby (Szentjóby) Tamás képzőművész, író, Képzőművészeti Egyetem
• Tamás Gáspár Miklós tudományos főmunkatárs, MTA Filozófiai Kutatóintézet, az ATTAC Magyarország alelnöke
• Várnagy Tibor képzőművész, Liget Galéria
• Vígh László közgazdász, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem
• Vígvári András közgazdász, Állami Számvevőszék

(Forrás: MTI, NOL)